„Golgota” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a korr, form, elirasok jav. |
a →Utóélete: magyar oldalra nem kell huwiki link AWB |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
[[ka:გოლგოთა]] |
[[ka:გოლგოთა]] |
||
[[lt:Kalvarijos kalnas]] |
[[lt:Kalvarijos kalnas]] |
||
[[hu:Kálvária]] |
|||
[[mk:Голгота]] |
[[mk:Голгота]] |
||
[[nl:Golgotha]] |
[[nl:Golgotha]] |
A lap 2010. március 31., 01:00-kori változata
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a Kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el.
Elhelyezkedése
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Askelonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
Utóélete
Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona császárné építtette fel a mai Szentsír-bazilikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.