„Atapaszka-tó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, |
a Bot: következő hozzáadása: et:Athabasca järv; kozmetikai változtatások |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő [[Atabaszk-folyó]] nagy deltavidéket jelölte. [[1791]]-ben [[Philip Turnor]], a [[Hudson-Öböl Társaság]] térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: ''„alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.”'' [[Peter Fidler (felfedező)|Peter Fidler]] [[1790]]-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: ''Great Arabuska'' ([[angol nyelv|angol]], „Nagy Arabuska”). [[1801]]-re a név helyesírása ''Athapaskow'' lett. [[1820]]-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta ''(Athabasca)''. |
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő [[Atabaszk-folyó]] nagy deltavidéket jelölte. [[1791]]-ben [[Philip Turnor]], a [[Hudson-Öböl Társaság]] térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: ''„alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.”'' [[Peter Fidler (felfedező)|Peter Fidler]] [[1790]]-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: ''Great Arabuska'' ([[angol nyelv|angol]], „Nagy Arabuska”). [[1801]]-re a név helyesírása ''Athapaskow'' lett. [[1820]]-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta ''(Athabasca)''. |
||
==Földrajza== |
== Földrajza == |
||
[[Fájl:Lake Athabasca.png|thumb|left|290px|Atabaszk-tó, Kanada.]] |
[[Fájl:Lake Athabasca.png|thumb|left|290px|Atabaszk-tó, Kanada.]] |
||
Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148}}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] (Slave River) és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé. |
Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148}}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] (Slave River) és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé. |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
Az északi parton fekvő Fidler-pontot (Fidler Point) Peter Fidlerről, a kartográfusról nevezték el.<ref>[http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title -->]</ref> |
Az északi parton fekvő Fidler-pontot (Fidler Point) Peter Fidlerről, a kartográfusról nevezték el.<ref>[http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title -->]</ref> |
||
==Fejlesztések, környezete== |
== Fejlesztések, környezete == |
||
Az északi parti [[Uranium City]] az [[urán]] és az [[arany]] korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az [[1980-as évek]]ben az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton. |
Az északi parti [[Uranium City]] az [[urán]] és az [[arany]] korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az [[1980-as évek]]ben az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton. |
||
Az [[Atabaszk Homokdűne Tartományi Park|Atabaszk-tó homokdűnéi]] a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A dűnék [[1992]]-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után. |
Az [[Atabaszk Homokdűne Tartományi Park|Atabaszk-tó homokdűnéi]] a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A dűnék [[1992]]-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után. |
||
Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[Amerikai tavi pisztráng|tavi |
Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[Amerikai tavi pisztráng|tavi pisztrángot]] fogtak ki a tóból hálóval. |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
[[eo:Atabaska Lago]] |
[[eo:Atabaska Lago]] |
||
[[es:Lago Athabasca]] |
[[es:Lago Athabasca]] |
||
[[et:Athabasca järv]] |
|||
[[eu:Athabaska lakua]] |
[[eu:Athabaska lakua]] |
||
[[fi:Athabascajärvi]] |
[[fi:Athabascajärvi]] |
A lap 2010. március 26., 23:00-kori változata
Az Atabaszk-tó nagy tó Kanada Saskatchewan tartományának északnyugati részében, illetve Alberta északkeleti részében, az északi szélesség 58° és 60° közt.
Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések Fort Chipewyan és Uranium City.
Neve a krí nyelvű aðapaskāw kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.[1] E nevet aztán az észak-amerikai indiánok egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni (atabaszkok).
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő Atabaszk-folyó nagy deltavidéket jelölte. 1791-ben Philip Turnor, a Hudson-Öböl Társaság térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: „alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.” Peter Fidler 1790-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: Great Arabuska (angol, „Nagy Arabuska”). 1801-re a név helyesírása Athapaskow lett. 1820-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta (Athabasca).
Földrajza
Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.[2] Lefolyása észak felé a Rabszolga-folyó (Slave River) és a Mackenzie-folyó, amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a Wood Buffalo Nemzeti Park keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé.
Az északi parton fekvő Fidler-pontot (Fidler Point) Peter Fidlerről, a kartográfusról nevezték el.[3]
Fejlesztések, környezete
Az északi parti Uranium City az urán és az arany korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az 1980-as években az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton.
Az Atabaszk-tó homokdűnéi a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A dűnék 1992-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.
Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. 1961-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú tavi pisztrángot fogtak ki a tóból hálóval.
Jegyzetek
- ↑ Bright, William. Native American Place Names of the United States. University of Oklahoma Press, 52. o. (2004). ISBN 080613576X. OCLC 53019644
- ↑ Lake Athabasca, Atlas of Alberta Lakes. Edmonton: University of Alberta Press (1990. április 23.). ISBN 0888642148
- ↑ Place Names - Faria Creek - Friock Creek