„Germán nyelvek” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 778 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: id:Rumpun bahasa Germanik; kozmetikai változtatások
254. sor: 254. sor:
== Lábjegyzet ==
== Lábjegyzet ==
{{források}}
{{források}}
==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
{{IEnyelvek}}
{{IEnyelvek}}


300. sor: 300. sor:
[[hsb:Germanske rěče]]
[[hsb:Germanske rěče]]
[[ia:Linguas germanic]]
[[ia:Linguas germanic]]
[[id:Bahasa-bahasa Germanik]]
[[id:Rumpun bahasa Germanik]]
[[is:Germönsk tungumál]]
[[is:Germönsk tungumál]]
[[it:Lingue germaniche]]
[[it:Lingue germaniche]]

A lap 2010. március 26., 10:28-kori változata

Germán nyelvek
elterjedése
terület Európa, Észak-Amerika, Karib-térség, Ausztrália
beszélők száma ~600 millió anyanyelvi (becsült)
nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád → germán nyelvek
A germán nyelvek Európában
  Holland (alfrank, nyugati germán)
  Alnémet (nyugati germán)
  Középnémet (felnémet, nyugati germán)
  Felső német (felnémet, nyugati germán)
  Szigeti anglofríz (nyugati germán)
  Kontinentális anglofríz (nyugati germán)
  Keleti északgermán
  Nyugati északgermán
  Az északi és nyugati germán nyelvek elterjedésének választóvonala.

A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága. Saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.

A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400, majd a német 100 millió beszélővel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és afrikai változatát az afrikaans-t (16 millió). Az északi germán nyelvek (norvég, dán, svéd és izlandi) együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.

Besorolásuk, csoportosításuk[1]

Vaskor
500 BC–AD 200 		Ős-Germán nyelv
Keleti ág Nyugati ág Északi ág
Déli ág Anglofríz nyelvek
Népvándorlás időszaka
AD 200–700 		Gót, Lombard1   Ófrank Ószász Ófríz Óangol Proto-norvég
Vandál, Burgund, Ófelnémet
Kora középkor
700–1100 		Óalfrankon Nyugat-ónorvég Kelet-ónorvég
Középkor
1100–1350 		Közép-felnémet Ősjiddis Közép-holland Közép-alnémet Közép-angol Óizlandi Ónorvég Kora ódán Kora ósvéd Kora ógotlandi
Késő középkor
1350–1500 		Ójiddis Közép-angol Kora scots Késő óizlandi Óferöeri Ónorn Közép-norvég Késő ódán Késő ósvéd Késő ógotlandi
Kora modern kor
1500–1700 		Krími gót Korai modern felnémet holland és flamand Közép-fríz Korai modern angol Közép scots Izlandi Feröeri norn Norvég Dán Svéd gotlandi
Modern kor
1700-tól napjainkig 		mind kihalt Felnémet nyelvjárások Újjiddis Alsószász nyelvjárások Fríz nyelvjárások Angol nyelvjárások Scots nyelvjárások kihalt dialektussá vált

1. Besorolása bizonytalan.

Szókészleti összehasonlítás

Magyar jelentés Angol Scots Fríz Afrikaans Holland Szász Német Jiddis[2] Gót Izlandi Feröeri Svéd Dán Norvég (Bokmål) Norvég (Nynorsk)
Alma Apple Aiple Appel Appel Appel Appel Apfel Epl Aplus Epli Epl(i) [3] Äpple Æble Eple Eple
Deszka Board Buird Board Bord Bord Boord Brett / Bord [4] Bret Baúrd Borð Borð Bord Bord Bord Bord
Bükkfa Beech Beech Boeke/ Boekebeam Beuk Beuk Böke Buche Buk Bōka [5]/ -bagms Bók Bók Bok Bøg Bøk Bøk, Bok
Könyv Book Beuk Boek Boek Boek Book Buch Bukh Bōka Bók Bók Bok Bog Bok Bok
Mell Breast Breest Boarst Bors Borst Bost Brust Brust Brusts Brjóst Bróst Bröst Bryst Bryst Bryst
Barna Brown Broun Brún Bruin Bruin Bruun Braun Broyn Bruns Brúnn Brúnur Brun Brun Brun Brun
Nap Day Day Dei Dag Dag Dag Tag Tog Dags Dagur Dagur Dag Dag Dag Dag
Halott Dead Deid Dea Dood Dood Dood Tot Toyt Dauþs Dauður Deyður Död Død Død Daud
Meghalni Die (Starve) Dee Stjerre Sterf Sterven Döen/ Starven Sterben Shtarbn Diwan Deyja Doyggja Dö Dø Dø Døy
Elég Enough Eneuch Genôg Genoeg Genoeg Noog Genug Genug Ganōhs Nóg Nóg/ Nógmikið Nog Nok Nok Nok
Ujj Finger Finger Finger Vinger Vinger Finger Finger Finger Figgrs Fingur Fingur Finger Finger Finger Finger
Adni Give Gie Jan Gee Geven Geven Geben Gebn Giban Gefa Geva Giva / Ge Give Gi Gje(va)
Üveg Glass Gless Glês Glas Glas Glas Glas Gloz Gler Glas Glas Glas Glass Glas
Arany Gold Gowd Goud Goud Goud Gold Gold Gold Gulþ Gull Gull Guld/ Gull Guld Gull Gull
Kéz Hand Haund Hân Hand Hand Hand Hand Hant Handus Hönd Hond Hand Hånd Hånd Hand
Fej Head Heid Holle Hoof [6]/ Kop[7] Hoofd/ Kop[7] Kopp[7] Haupt/ Kopf[7] Kop Háubiþ Höfuð Høvd/ Høvur Huvud Hoved Hode Hovud
Magas High Heich Heech Hoog Hoog Hoog Hoch Hoykh Háuh Hár Høg/ur Hög Høj Høy/høg Høg
Otthon Home Hame Hiem Heim [8]/ Tuis[9] Heim [8]/Thuis[9] Heim Heim Heym Háimōþ Heim Heim Hem Hjem Hjem/heim Heim
Horog Hook Heuk Hoek Haak Haak Haak Haken Hok / Hokn Krappa/ Krampa Krókur Krókur/ Ongul Hake/ Krok Hage/ Krog Hake/ Krok Hake/ Krok[10]
Ház House Hoose Hûs Huis Huis Huus Haus Hoyz Hūs Hús Hús Hus Hus Hus Hus
Sok Many Mony Menich Menige Menig Mennig Manch Mankher[11] Manags Margir Mangir/ Nógvir Många Mange Mange Mange
Hold Moon Muin Moanne Maan Maan Maan Mond Montik / Montog [12] Mēna Tungl/ Máni Máni/ Tungl Måne Måne Måne Måne
Éjszaka Night Nicht Nacht Nag Nacht Natt/ Nacht Nacht Nakht Nótt Nótt Natt Natt Nat Natt Natt
Nem No Nae Nee Nee Nee(n) Nee Nein (Nö, Nee) Neyn Nē Nei Nei Nej Nej Nei Nei
Öreg Old Auld Âld Oud Oud, Gammel [13] Oll Alt Alt Sineigs Gamall (de: eldri, elstur) Gamal (de: eldri, elstur) Gammal (de: äldre, äldst) Gammel (de: ældre, ældst) Gammel (de: eldre, eldst) Gam(m)al (de: eldre, eldst)
Egy One Ane Ien Een Een Een Eins Eyn Áins Einn Ein En En En Ein
Uncia Ounce Unce Ons Ons Ons Ons Unze Unts Unkja Únsa Únsa Uns Unse Unse Unse
Hó Snow Snaw Snie Sneeu Sneeuw Snee Schnee Shney Snáiws Snjór Kavi/ Snjógvur Snö Sne Snø Snø
Kő Stone Stane Stien Steen Steen Steen Stein Shteyn Stáins Steinn Steinur Sten Sten Stein/ Sten Stein
Az That That Dat Dit Dat, Die Dat (Dit) Das Dos Þata Það Tað Det Det Det Det
Kettő Two/Twain Twa Twa Twee Twee Twee Zwei (Zwo) Tsvey Twái Tveir/ Tvær/ Tvö Tveir (/Tvá) Två To To To [14]
Ki Who Wha Wie Wie Wie Wokeen Wer Ver Ƕas (Hwas) Hver Hvør Vem Hvem Hvem Kvem
Féreg Worm Wirm Wjirm Wurm Wurm/ Worm Worm Wurm Vorem Maþa Maðkur, Ormur Maðkur/ Ormur Mask/ Orm [15] Orm Mark/ Makk/ Orm Mark/ Makk/ Orm [15]
Magyar jelentés Angol Scots Fríz Afrikaans Holland Szász Német Jiddis[2] Gót Izlandi Feröeri Svéd Dán Norvég (Bokmål) Norvég (Nynorsk)

Lábjegyzet

  1. ↑ Hutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
  2. ↑ a b A héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk.
  3. ↑ Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.
  4. ↑ A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos
  5. ↑ "Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.
  6. ↑ Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros).
  7. ↑ a b c d Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.
  8. ↑ a b Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).
  9. ↑ a b Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével
  10. ↑ Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.
  11. ↑ Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".
  12. ↑ A jiddis a sémi Sablon:Style/yid levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.
  13. ↑ Régi szóalak, elavult.
  14. ↑ Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m), tvæ (f), tvau (n).
  15. ↑ a b Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos.

Külső hivatkozások

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Germán_nyelvek&oldid=7410912”