„Tipitaka” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. március 21., 09:40-kori változata

Tipitaka, Tripitaka (páli nyelven: hármas kosár), az úgynevezett „hínajána-buddhizmus" páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból.

Három részből (kosár) áll:

1. Vinaja-pitaka (fegyelem kosara), amely a szerzetesi élet szabályainak gyűjteménye. Tárgyalja a vétségeket, azok megvallásának módját (pl. a tett nyilvános beismerését) és a szabály megszegésének következményeit, valamint a szerzetesek és az apácák mindennapi életének szabályait. Minden szabálynál szerepel egy történet is, amely a szabály eredetét mutatja be. Így szerepel benne számtalan legenda a Buddha életéről (tanítóútjának kezdetéről, ellenfeleiről, alapvető tanításáról) is.

2. Szutta-pitaka (prédikációk kosara), Buddha beszédeit tartalmazza, a Tipitaka legjelentősebb, irodalmi szempontból legértékesebb része. Öt gyűjteményből áll: Díghanikája (hosszú gyűjtemény), 34 hosszú beszéd, amelyek közül a legfontosabb a Maháparinibbána-szutta (nagy beszéd az örök nirvánába jutásról, t. i. Buddha haláláról); Maddzshima-nikája (középső gyűjtemény), 152 beszéd, köztük vannak a legrégebbi és legszebb, valóban Buddhától származó prédikációk; Szanjutta-nikája (csoportosított gyűjtemény), 2889 dogmatikai fejtegetés és legenda; Anguttara-nikája (dolgok felsorolása növekvő sorrendben) „mi az egy", „mi a kettő" stb. felépítésű dogmatikai felsorolás; Khuddaka-nikája (rövid gyüjtemény), 15 különböző műfajú gyűjtemény (nem prédikációk) összefoglalása: vallásos versek, bölcs mondások, állatmesék stb.

3. Abhidhamma-pitaka (hittételek kosara), dogmatikai fejtegetéseket, illetve meghatározásokat tartalmazó gyűjtemény.

A prédikációk formája próza, néha verses lezárással, stiláris felépítésük kötött. Bevezető mondatuk az évszázadokon át történő szóbeli hagyományozásra utal: „Így hallottam. Egyszer a Magasztos (itt és itt) tartózkodott"; ezután vagy kérdéssel fordult valaki Buddhához, és ő válaszolt, vagy Buddha fordult tanításával az összegyűlt szerzetesekhez. Nyelve, a páli, a hindu papság hivatalos nyelvével, a szanszkrittal egyetemben egy fajta "lingua franca" volt a korban, nem egy népcsoport által beszélt, de sokak által értett "szent nyelv".^[1]

Források

Buddhista lexikon ISBN 9637570306

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

↑ Ruzsa Ferenc: A páli nyelv

[1] Ruzsa Ferenc: A páli nyelv

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{újindátír}}
-'''Tipitaka''', Tripitaka ([http://a-buddha-ujja.wikidot.com/pali-tartalom páli nyelv]en: hármas kosár), az úgynevezett „hínajána-[[buddhizmus]]" páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból.
+'''Tipitaka''', Tripitaka ([http://a-buddha-ujja.wikidot.com/pali-tartalom páli nyelven]: hármas kosár), az úgynevezett „hínajána-[[buddhizmus]]" páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból.
 Három részből (kosár) áll:
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 . Abhidhamma-pitaka (hittételek kosara), dogmatikai fejtegetéseket, illetve meghatározásokat tartalmazó gyűjtemény.
-A prédikációk formája próza, néha verses lezárással, stiláris felépítésük kötött. Bevezető mondatuk az évszázadokon át történő szóbeli hagyományozásra utal: „Így hallottam. Egyszer a Magasztos (itt és itt) tartózkodott"; ezután vagy kérdéssel fordult valaki Buddhához, és ő válaszolt, vagy Buddha fordult tanításával az összegyűlt szerzetesekhez. Nyelve, a páli, a hindu papság hivatalos nyelvével, a [[szanszkrit]]tal egyetemben egy fajta "lingua franca" volt a korban, nem egy népcsoport által beszélt, de sokak által értett "szent nyelv".<ref>[http://a-buddha-ujja.wikidot.com/pali-tartalom Ruzsa Ferenc: A páli nyelv]</ref>
+A prédikációk formája próza, néha verses lezárással, stiláris felépítésük kötött. Bevezető mondatuk az évszázadokon át történő szóbeli hagyományozásra utal: „Így hallottam. Egyszer a Magasztos (itt és itt) tartózkodott"; ezután vagy kérdéssel fordult valaki Buddhához, és ő válaszolt, vagy Buddha fordult tanításával az összegyűlt szerzetesekhez. Nyelve, a páli, a hindu papság hivatalos nyelvével, a [[szanszkrit]]tal egyetemben egy fajta "lingua franca" volt a korban, nem egy népcsoport által beszélt, de sokak által értett "szent nyelv".<ref>Ruzsa Ferenc: A páli nyelv</ref>
 ==Források==