„Kunlun” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tibet” kategória hozzáadva (a HotCattel)
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
[[Tibet]] és a [[Tarim-medence]] között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
[[Tibet]] és a [[Tarim-medence]] között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.


A Tarim-medence és a [[Góbi-sivatag]] felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az [[Altin-Tagh]] és a [[Nansan]] vonulatai ágaznak ki, melyekkel a [[Cajdam-medence|Cajdam-medencét]] fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
A Tarim-medence és a [[Góbi]] felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az [[Altin-Tagh]] és a [[Nansan]] vonulatai ágaznak ki, melyekkel a [[Cajdam-medence|Cajdam-medencét]] fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.


== Felhasznált irodalom ==
== Felhasznált irodalom ==

A lap 2010. március 13., 17:26-kori változata

A Kunlun vonulatai

A Kunlun Ázsia egyik leghosszabb hegysége.

Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.

A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tagh és a Nansan vonulatai ágaznak ki, melyekkel a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.

Felhasznált irodalom

  • Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)