„Kunlun” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Kunlun''' [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége. |
[[Fájl:Kunlun_IMG_0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] A '''Kunlun''' [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége. |
||
[[Tibet]] és a [[Tarim-medenc]]e között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli. |
[[Tibet]] és a [[Tarim-medenc]]e között helyezkedik el. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli. |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Felhasznált irodalom == |
|||
| ⚫ | |||
* Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
|||
| ⚫ | |||
A lap 2010. március 13., 17:11-kori változata
A Kunlun Ázsia egyik leghosszabb hegysége.
Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
A Tarim-medence és a Gobi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tagh és a Nansan vonulatai ágaznak ki, melyekkel a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Felhasznált irodalom
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)