„Altruizmus” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. március 13., 16:13-kori változata

Az altruizmus populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal, így leggyakrabban az egy családba tartozó egyedek közt nyilvánul meg. Rokonsági kapcsolat nélkül is előfordul, ami evolúciós szempontból a reciprokális altruizmussal magyarázható.

A rokonságbeli altruizmus az önfeláldozás legmagasabb szintjéig terjedhet. Jó példa erre a Stegodyphus pókok által gyakorolt matrifágia, mely során a kikelő utódok megeszik az anyát. Közvetlen rokonsági kapcsolat esetén a Wright-féle beltenyészeti koefficienssel való számolással (jótevő kapcsolati koefficiense a haszonélvezővel + haszonélvező nyeresége - jótevő vesztesége) pozitív értéket kapunk, ez azt jelenti, hogy összességében az utódok fitneszének növekedése megéri az anya áldozatát. Amennyiben az egyenletre kapott eredmény nem pozitív, az interakció nem játszódik le.

Reciprok altruizmus

A reciprok altruizmus olyan evolúciópszichológiai jelenség, amelyben egy egyed úgy növeli egy másik fitneszét, hogy nem vár azonnali ellenszolgáltatást. Ettől függetlenül a reciprokális altruizmus nem feltétel nélküli. Alapjában véve két faktor határozza meg.

A haszonélvező nyereségének érezhetően nagyobbnak kell lennie, mint a jótevő veszteségének.

A haszonélvezőnek vissza kell adnia a szívességet fordított helyzetben.

Ha az első pont nem áll fenn, az interakció nem fog létrejönni; ha a második feltétel nem teljesül, a jótevő a jövőben megszakíthatja az altruisztikus magatartást a haszonélvező felé.

Ahhoz, hogy a jótevőt ne használják ki sorozatos non-reciprokátorok (szívességet vissza nem adók (csalók), léteznie kell egy mechanizmusnak, ami megbünteti az ilyen egyedeket. Az altruisztikus tevékenység megvonása abban az esetben, ha azt nem viszonozzák, ilyen hatást fejt ki. Hasonló a játékelmélet szemet szemért stratégiájához.

Robert Trivers elméletei

Robert Trivers amerikai evolúcióbiológus az 1970-es években több fontos elmélettel járult hozzá a biológia tudományához. Egy volt közülük a reciprokális altruizmus elmélete (1971) "The Evolution of Reciprocal Altruism" című dolgozatában.

További munkái ezen a téren:

Szülői befektetés (1972)
Szülő-utód konfliktus (1974)

Referenciák

Batson, D., & Ahmad, N. (2008). Altruism: Myth or Reality?. In-Mind Magazine, 6.
Trivers R.L. (1971) The evolution of reciprocal altruism. Quarterly Review of Biology. 46: 35-57.
Trivers R.L. (1972) Parental investment and sexual selection. In B. Campbell (Ed.)
Trivers R.L. (1974) Parent-offspring conflict. American Zoologist. 14: 249-264.
Dawkins, Richard (2005) Az önző gén. Második, bővített kiadás
Axelrod, Robert (1990) The Evolution of Cooperation. Penguin Books, London
Bereczkei Tamás (2009) Az erény természete (Önzetlenség, együttműködés, nagylelkűség). Budapest, Typotex Kiadó

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 == Reciprok altruizmus ==
-A reciprok altruizmus olyan [[Evolúciós pszichológia|evolúciópszichológia]]i jelenség, melyben egy egyed úgy növeli egy másik [[fitnesz]]ét, hogy nem vár azonnali ellenszolgáltatást. Ettől függetlenül a reciprokális altruizmus nem feltétel nélküli. Alapjában véve két faktor határozza meg.
+A reciprok altruizmus olyan [[Evolúciós pszichológia|evolúciópszichológia]]i jelenség, amelyben egy egyed úgy növeli egy másik [[fitnesz]]ét, hogy nem vár azonnali ellenszolgáltatást. Ettől függetlenül a reciprokális altruizmus nem feltétel nélküli. Alapjában véve két faktor határozza meg.
 *A ''haszonélvező'' nyereségének érezhetően nagyobbnak kell lennie, mint a ''jótevő'' veszteségének.
@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 *A ''haszonélvezőnek'' vissza kell adnia a szívességet fordított helyzetben.
-Ha az első pont nem áll fenn az interakció nem fog létrejönni, ha a második feltétel nem teljesül a ''jótevő'' a jövőben megszakíthatja az altruisztikus magatartást a ''haszonélvező'' felé.
+Ha az első pont nem áll fenn, az interakció nem fog létrejönni; ha a második feltétel nem teljesül, a ''jótevő'' a jövőben megszakíthatja az altruisztikus magatartást a ''haszonélvező'' felé.
-Ahhoz, hogy a ''jótevőt'' ne használják ki sorozatos non-reciprokátorok (szivességet vissza nem adók ''(csalók)'', léteznie kell egy mechanizmusnak ami megbünteti az ilyen egyedeket. Az altruisztikus tevékenység megvonása abban az esetben, ha azt nem viszonozzák ilyen hatást fejt ki. Hasonló a [[játékelmélet]] szemet szemért stratégiájához.
+Ahhoz, hogy a ''jótevőt'' ne használják ki sorozatos non-reciprokátorok (szívességet vissza nem adók (''csalók''), léteznie kell egy mechanizmusnak, ami megbünteti az ilyen egyedeket. Az altruisztikus tevékenység megvonása abban az esetben, ha azt nem viszonozzák, ilyen hatást fejt ki. Hasonló a [[játékelmélet]] szemet szemért stratégiájához.
 == Robert Trivers elméletei ==