„Hafré” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: oc:Khafra |
Xia (vitalap | szerkesztései) a infobox jav, AWB |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Fáraó |
{{Fáraó infobox |
||
| Név = ''Hafré'' |
| Név = ''Hafré'' |
||
| Név jelentése = ''Ré felkel(ése)'' |
| Név jelentése = ''Ré felkel(ése)'' |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
| Előd = [[Dzsedefré]] |
| Előd = [[Dzsedefré]] |
||
| Utód = [[Menkauré]] |
| Utód = [[Menkauré]] |
||
| Kép = |
| Kép = Kephrén.jpg |
||
| Uralkodása = [[I. e. 26. század|i. e. 2558]] - [[I. e. 26. század|2532]] |
| Uralkodása = [[I. e. 26. század|i. e. 2558]] - [[I. e. 26. század|2532]] |
||
| Prenomen = <hiero><-wsr-ib-></hiero><br />''Uszerib''<br />Erős szívű |
| Prenomen = <hiero><-wsr-ib-></hiero><br />''Uszerib''<br />Erős szívű |
||
A lap 2010. február 28., 01:28-kori változata
| Hafré | ||||||||||
| Khafré, Rakhef, Kephrén (görög) | ||||||||||
| Fájl:Kephrén.jpg | ||||||||||
| Uralkodása | i. e. 2558 - 2532 | |||||||||
| Prenomen |
Uszerib Erős szívű | |||||||||
| Nomen |
Hafré Ré felkel | |||||||||
| Apja | Hufu | |||||||||
| Anyja | Henutszen (?) | |||||||||
| Főfelesége | III. Mereszanh, I. Hamerernebti, Hekenuhedzset, Perszenet | |||||||||
| Gyermekei | Menkauré, II. Hamerernebti, Anhmaré, Ahré (?), Duaenré, Hemetré (?), Junmin, Junré, Khenterka, Nebemahet, Nikauré, Niuszerré, Rehetré, Sepszetkau, Szehemkaré, Szehembaré | |||||||||
| Fontosabb építkezései | Kephrén-piramis, Halotti templom | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hafré témájú médiaállományokat. | ||||||||||
Hafré (ḫˁf-rˁ, nevének jelentése: Ré (a Napisten) felkel, görögül Kephrén) az óbirodalmi IV. dinasztia uralkodója, aki fivérét, Dzsedefrét követte. Hérodotosz szerint Hufu testvére volt, de ez nem valószínű.
Uralkodási idejének különböző változatai:
Élete és családja
Hafré korát Hérodotosz zsarnoki uralomként jellemzi, miként atyja, Hufu korát is. Nem eldönthető, hogy bátyját álamcsínnyel távolította el, vagy annak korai halála és gyermektelensége miatt követte őt a trónon.[forrás?] A dinasztia korának további eseményei egyik változatnak sem mondanak ellent.
Hafré felesége, III. Mereszanh Dzsehuti (Thot) papnője volt, s mint ilyen, az első ismert papnő.[forrás?] (A nők Egyiptomban általánosan ugyanolyan jogokat élveztek, mint a férfiak.)
Gazdaság
Nikauré herceg okmányai igazolják, hogy a IV. dinasztia e szakaszában a földbirtokok nagy része még az uralkodó saját kezelésében és felügyeletében voltak, de monolitikus szerkezet már bomlásnak indult. Nikauré az apjától ajándékba kapott földeket sajátjaként kezelte, bár a telepek még Hafré nevét viselték. A Nílus völgyében és a Deltában szétszórt birtoktestek azt is mutatják, hogy Hafré még a saját családja esetében sem hozott létre egybefüggő nagybirtokot.
Távolsági kereskedelem
Hafré korából származó egyiptomi tárgyak kerültek elő Eblából. Az Óbirodalom folyamán a kereskedelem királyi monopólium volt, ami a naturális gazdálkodás konzerválódását eredményezte.
Hafré piramisa
Piramisának méretei: 214,5 x 214,5 méteres alapterületen 143,5 méter magas. Oldalainak dőlésszöge 50° 10', oldalélei dőlésszöge 52° 20'. Ókori neve: Hafré Nagy. Tervezése, szerkezete letisztult: nagy tapasztalatokkal bíró építészeket feltételez.
Az újkorban Giovanni Battista Belzoni nyitotta fel először.
A piramiskörzet
A piramis mellett egy korábban ismeretlen kultikus elem jelenik meg: egy nyitott udvarú építmény, amelyben az egyiptológusok az első temetkezéshez kapcsolódó Naptemplomot gyanítják. Halotti temploma a piramis keleti oldalán helyezkedik el, a fedett feljáró út a Völgytemplomhoz vezet. Ez utóbbi 45 x 45 méteres alapterületű, 12 méter magas, mennyezetét 16 gránitpillér tartotta és padlója alabástrom. Innen került elő az uralkodó szobra, egyetlenként az eredeti 23-ból.
A kerítésfal 3,4 méter vastag és 10 méterre húzódott a piramistól. Ezért a 145×145 méteres halotti templom a kerítésfalon kívül került. Ebben öt kápolna található, mindegyikhez külön előcsarnok, udvarán valaha 12 darab királyszobor állt.
A piramishoz még egy szatellit-piramis is csatlakozott, amelyből mára csak néhány kváder maradt a helyszínen, a többit elhordták. Eredetileg 20,1 x 20,1 méter alapterületű volt, egy helyben maradt sarokkő alapján az oldalélek emelkedési szöge 52° 20' volt, vagyis pontosan annyi, mint a királypiramisé. Sírkamrája 12 méter mélységben helyezkedik el.
A kor képzőművészete
A királyszobrok egyik legszebbike kapcsolódik a nevéhez. Dioritból készült, a trónon ülő uralkodót ábrázolja, a trón háttámláján sólyom áll. Ezek a szobrok meghatározott funkcióval rendelkeztek, otthont adtak a király ka-lelkének.[forrás?] Hafré idejében megszűnt a királyi családtagok szobrainak sorozata, és hosszú ideig csak az uralkodó kaphatott szobrot.
A Nagy Szfinx
A Nagy Szfinx olyan eleme a piramiskörzetnek, amely egyetlen másiknál sem található meg, sőt a monumentális szobrászat egyik legkorábbi és mindjárt a legnagyobb emléke ez. Maga a szfinx szó is e szobor eredeti nevéből ered: Seszep ankh (en Hafre), ami Hafré élő képmását jelenti. A Nagy Szfinxet a XVIII. dinasztia korától[4] önálló kultusz vette körül, Hórusz isten helyi formájának, Hór em akhet (= Hór a horizonton, görögül Harmakhisz) tiszteletének része lett.
Jegyzetek
Irodalom
- Kákosy, László. Ré fiai. Százszorszép K. (1993). ISBN 963-7673-11-3
- Zamarovsky, Vojtech. Felséges piramisok. Madách Bratislava (1981)
- David, Rosalie. Élet az ókori Egyiptomban. Gold Book (2003). ISBN 963-425-078-5
- Shaw, Ian. Az ókori Egyiptom története. Gold Book. ISBN 963-425-022-X
- Watterson, Barbara. Egyiptomiak. Szukits K. (2005). ISBN 963-4971-06-7
- Wilson, Hilary. A fáraók népe. Gold Book (évszám nélkül). ISBN 963-9248-11-8
Külső hivatkozások
- Hafré piramisának adatlapja a Kemet = Az Ókori Egyiptom honlapon
- Hafré piramiskörzete a fény és az építészet kapcsolatán keresztül
