„Árvaváralja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →A vár története: Hunyadi Mátyás --> I. Mátyás magyar király (zöldkékít), |
|||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
||
[[ |
[[Fájl:Oravsky castle.jpg|250px|bélyegkép|Árva vára]] |
||
[[ |
[[Fájl:Árva - Castle.jpg|350px|bélyegkép|Árva vára madártávlatból]] |
||
*Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. |
*Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a [[13. század]]ban, a középső rész [[1483]] és [[1543]] között, az alsóvár [[1556]] és [[1611]] között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. [[1868]]-óta múzeum. |
||
*[[Nepomuki Szent János]]nak szentelt [[ |
*[[Nepomuki Szent János]]nak szentelt [[Római katolikus egyház|római katolikus]] temploma a 19. század elején épült [[empire]] stílusban. |
||
*A régi megyeháza épülete [[1797]]-ben épült |
*A régi megyeháza épülete [[1797]]-ben épült késő[[barokk]] stílusban. |
||
*A településen több 19. |
*A településen több [[19. század]]i épület is áll. |
||
*Pável Országh Hviezdoslav emlékműve. |
*Pável Országh Hviezdoslav emlékműve. |
||
A lap 2010. február 25., 20:25-kori változata
| Árvaváralja | |||
 | |||
| Árva vára | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Alsókubini | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Jozef Záhora | ||
| Irányítószám | 027 41 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | DK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1353 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 511 m | ||
| Terület | 35,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 22′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 22′ 03″ | |||
| Árvaváralja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Mintegy 1300 lakosa van. Alsólehota tartozik hozzá.
Fekvése
Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva-folyó bal partján fekszik.
Nevének eredete
A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.
A falu története
A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. 1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.
Fényes Elek szerint „Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kõsziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”. [2]
1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.
A vár története
Árva várát 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.
Nevezetességei
- Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
- Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
- A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
- A településen több 19. századi épület is áll.
- Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.
Külső hivatkozások
- Árva vára (szlovák nyelvű leírás)
- Orava.sk
- Skrz.sk
- Muzeum.sk
- Skonline.sk
- Községinfó
- Árvaváralja Szlovákia térképén
- Slovakiaturism.sk
- Hrady.sk
- Orava.sk – községinfó
- Légifotók a várról
- E-obce.sk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Alsókubini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |