„Hasáb” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sok dolog: jó és jobb dolgok, rossz dolgok, kis és nagy dolgok és más dolgok egybe- és különírása (botszerkesztés kézi üzemmódban) |
a Bot: következő hozzáadása: uk:Призма (математика) |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
[[ta:நாள்மீன் பட்டகம்]] |
[[ta:நாள்மீன் பட்டகம்]] |
||
[[th:ปริซึม]] |
[[th:ปริซึม]] |
||
[[uk:Призма (математика)]] |
|||
[[zh:棱柱]] |
[[zh:棱柱]] |
A lap 2010. február 24., 00:40-kori változata
A hasáb olyan poliéder, amelynek két párhuzamos lapja egymással egybevágó sokszög, a többi lapja pedig paralelogramma. Úgy is felfogható, hogy a hasáb az alapsokszög párhuzamos eltolása során keletkezik, ha az eltolást egy olyan egyenes mentén végezzük, amely nem a sokszög síkjában fekszik. Ha a párhuzamos eltolás az alapsokszög síkjára merőleges egyenes mentén történik, akkor a hasáb egyenes hasáb lesz, más esetben pedig ferde hasáb. Az egyenes hasáb oldallapjai téglalapok, duális teste bipiramis. A duális test az a test, aminek csúcsai az eredeti test lapközéppontjai, és aminek élei az eredeti test szomszédos lapjainak középpontjait kötik össze.
Részei
- alapélek: az alaplapokat határoló élek
- alaplapok: két egybevágó és egymással párhuzamos sokszög
- alkotók: az alaplapok egymással megfelelő pontjait összekötésével kapott szakaszok, amelyek az oldallapon haladnak
- csúcsok: az élek végpontjai
- magasság: az alaplapok távolsága, ami azonos az oldalélek hosszával
- oldalélek: az oldallapok élei, amelyek azonos magasságúak
- oldallapok: az alaplapon kívül többi lap
- palást: az oldallapokból álló felület
Átlók
- lapátló: egy lap síkjában áthaladó átló
- testátló: térben áthaladó átló
Sajátos esetek
- Paralelepipedon: olyan hasáb, amelynek az alapja is paralelogramma.
- Téglatest: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja téglalap
- Kocka: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja négyzet, és a magassága egyenlő az alapnégyzet oldalával.
- Prizma: olyan egyenes hasáb, amelynek alapja háromszög. Az optikában használatos prizmák esetén az alapháromszög egyenlő szárú.
Összefüggések
- A hasáb térfogata az alapsokszög területének és a hasáb magasságának a szorzata.
- Az egyenes hasáb oldalfelszíne az alapsokszög kerületének és a hasáb magasságának a szorzata. (ferde hasábra nem igaz).
- A hasáb teljes felszíne egyenlő az alapterület kétszeresének és az oldalfelszínnek (más néven a palástnak) az összegével.
Lásd még
Forrás
- Matematikai kisenciklopédia (Gondolat, 1968)