„Acetanilid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: fi:Asetanilidi |
a Bot: következő eltávolítása: id:Asetanilid; kozmetikai változtatások |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
| Formula = C<sub>6</sub>H<sub>5</sub>NH(COCH<sub>3</sub>) |
| Formula = C<sub>6</sub>H<sub>5</sub>NH(COCH<sub>3</sub>) |
||
| MolarMass = 135,17 g/mol |
| MolarMass = 135,17 g/mol |
||
| Density = 1,21 g/cm<sup>3</sup> (20 |
| Density = 1,21 g/cm<sup>3</sup> (20 °C)<ref name="BGIA GESTIS">[http://biade.itrust.de/biade/lpext.dll?f=id&id=biadb:r:022000&t=main-h.htm Az acetanilid (BGIA GESTIS)] {{hivnyelv|de}}</ref> |
||
| MeltingPt = 114 |
| MeltingPt = 114 °C<ref name="BGIA GESTIS" /> |
||
| BoilingPt = 305 |
| BoilingPt = 305 °C<ref name="BGIA GESTIS" /> |
||
| Solubility = Rossz: 5 g/l (20 |
| Solubility = Rossz: 5 g/l (20 °C)<ref name="BGIA GESTIS" /> |
||
}} |
}} |
||
| Section3 = {{Chembox Hazards |
| Section3 = {{Chembox Hazards |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
*Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret |
* Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret |
||
*Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet |
* Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet |
||
*Furka Árpád: Szerves kémia |
* Furka Árpád: Szerves kémia |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
[[fi:Asetanilidi]] |
[[fi:Asetanilidi]] |
||
[[fr:Acétanilide]] |
[[fr:Acétanilide]] |
||
[[id:Asetanilid]] |
|||
[[it:Acetanilide]] |
[[it:Acetanilide]] |
||
[[ja:アセトアニリド]] |
[[ja:アセトアニリド]] |
||
A lap 2010. február 20., 01:03-kori változata
| Acetanilid | |||
 Acetanilid | |||
| |||
| IUPAC-név | N-fenilacetamid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 103-84-4 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H5NH(COCH3) | ||
| Moláris tömeg | 135,17 g/mol | ||
| Sűrűség | 1,21 g/cm3 (20 °C)[1] | ||
| Olvadáspont | 114 °C[1] | ||
| Forráspont | 305 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | Rossz: 5 g/l (20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] | ||
| R mondatok | R22[1] | ||
| S mondatok | nincs S-mondat[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az acetanilid egy szerves vegyület, az amidok közé tartozik. Az anilinból és az ecetsavból vezethető le. Színtelen, kristályos vegyület. Hideg vízben rosszul oldódik, de szerves oldószerekben jól oldódik. Az acetanilid az egyik legrégebben ismert lázcsillapító szer. Ma már azonban gyógyszerként nem alkalmazzák, mert a szervezetben káros hatású vegyületekké alakul.
Kémiai tulajdonságai
Semleges vegyület, vizes oldata semleges kémhatású. Oxidációra nem érzékeny.
Előállítása
Az acetanilid anilinból állítható elő acilezéssel. Az ehhez szükséges acilezőszer például ecetsavanhidrid vagy acetil-klorid lehet. Legegyszerűbben (és legolcsóbban) úgy állítható elő, hogy az anilin oldatát jégecettel forralják, majd a keletkező vizet desztillációval távolítják el a rendszerből.
Felhasználása
Régen gyógyszerként alkalmazták láz csillapítására, az acetanilid volt az egyik legrégebben felfedezett ilyen hatású szer. A triviális neve, az antifebrin is innen ered. Ma már azonban gyógyszerként nem használják, mert a szervezetben káros termékekké bomlik le. Lázcsillapítóként helyette például a hasonló szerkezetű paracetamolt alkalmazzák.
Köztes termékként keletkezik számos szerves vegyület, például szulfonamidok, gombaölő szerek, festékek szintézisénél. A műanyaggyártásban lágyítószerként szolgál. Felhasználják a gumi vulkanizálásának meggyorsítására akcelerátorként is. Inhibitorként alkalmazzák a hidrogén-peroxid és más peroxidok bomlásának megakadályozására.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia