„Érmindszent” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
ady születési dátuma javítva
37. sor: 37. sor:
[[1910]]-ben 789, lakosa közül 413 magyar, 369 román. [[1992]]-ben 175 lakosból 92 magyar 83 román. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szilágy vármegye]] [[Tasnádi járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 789, lakosa közül 413 magyar, 369 román. [[1992]]-ben 175 lakosból 92 magyar 83 román. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szilágy vármegye]] [[Tasnádi járás]]ához tartozott.


Érmindszenten született [[Ady Endre]] költő [[1822]] november 22-én. Szülőháza ma is itt áll a faluban.
Érmindszenten született [[Ady Endre]] költő [[1877]] november 22-én. Szülőháza ma is itt áll a faluban.


'''Mindszent''' régi határrészeit: (''Nagy-Koltó'', ''Iléd'' (elpusztult falu), ''Halom köre'', ''Bencze'') és vizeit: ''(Ér folyó)'' Ady Endre '''Séta a bölcső-helyem körül''' című versében örökítette meg:
'''Mindszent''' régi határrészeit: (''Nagy-Koltó'', ''Iléd'' (elpusztult falu), ''Halom köre'', ''Bencze'') és vizeit: ''(Ér folyó)'' Ady Endre '''Séta a bölcső-helyem körül''' című versében örökítette meg:

A lap 2010. február 16., 14:29-kori változata

Érmindszent (Ady Endre)
Ady Endre szülőháza
Ady Endre szülőháza
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
MegyeSzatmár
KözségÉrkávás
Rangfalu
KözségközpontÉrkávás
Irányítószám447086
SIRUTA-kód137318
Népesség
Népesség108 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság84
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 54″, k. h. 22° 36′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 54″, k. h. 22° 36′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Érmindszent témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Érmindszent vagy Adyfalva (románul Ady Endre, korábban Mecentiu) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Nagykárolytól 21 km-re délkeletre fekszik, Érkávástól 6 km-re keletre van.

Története

Érmindszent (ma Adyfalva) nevét 1320-ban említette először oklevél Mendzenth néven.

1414-ben Mindszent, 1430-ban, 1458-ban és 1475-ben Mendzenth, 1733-ban Mint-Szent, 1760-ban Mind-Szent, 1913-ban Érmindszent, 1957-től Adyfalva néven írták.

Első ismert birtokosai az 1400-as években a Mendzenthi család tagjai voltak. Később a Becsky, Gencsy, Pelei családok és azok leszármazottai, 1779-től pedig Károlyi Antal voltak a település főbb birtokosai.

1660 nyarán, mikor Várad is a törökök kezére került, a környező településekkel együtt elpusztult Mindszent is, mivel a fennmaradt iratokban már csak mint pusztát tartották számon.

Az 1797 évi hadi összeíráskor főbb birtokosai Pelei Imre és gróf Andrási Károly voltak.

1910-ben 789, lakosa közül 413 magyar, 369 román. 1992-ben 175 lakosból 92 magyar 83 román. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Érmindszenten született Ady Endre költő 1877 november 22-én. Szülőháza ma is itt áll a faluban.

Mindszent régi határrészeit: (Nagy-Koltó, Iléd (elpusztult falu), Halom köre, Bencze) és vizeit: (Ér folyó) Ady Endre Séta a bölcső-helyem körül című versében örökítette meg:

Ady Endre mellszobra a szülőház kertjében
Fájl:Érmindszent, látképe 001.jpg
A falu a szülőház kertjéből nézve
Ady Endre szülőháza az emléktáblával
Fájl:Ady kúria2.jpg
A kertvégi kúria
"Ez itt a Bence, látod-e?:
Szelíd, széles domb s méla lanka,
Tán klastrom állt itt egykoron,
Bence-nap éjén köd-torony
Fehérlik s kong sülyedt harangja.
Ez itt az Ér, a mi folyónk,
Ős dicsőségü Kraszna-árok.
Most száraz, szomorú, repedt.
Asszonyom, tépjek-e neked
Medréből egy-két holt virágot?
Ez itt a Kótó, volt falu,
Elsülyedt vagy turk horda dúlta,
Csupa legendák és jelek.
Itt akartam járni veled
És most gyerünk be a falunkba.
Ez itt falu, az én falum,
Innen jöttem és ide térek.
Mindszentnek hívják hasztalan,
Mert minden gonosz rajta-van,
S itt, jaj, átkos, fojtó az élet.
Ez itt pedig magam vagyok,
Régi tüzek fekete üszke
S fölöttünk végzet-szél fütyöl,
Szaladj tőlem, átkozz, gyülölj,
Avagy légy rám ujjongva büszke."

Ady család kúriája

Az 1900-ban épített Ady-kúria a falu végén áll, emlékmúzeum van benne. Az udvar másik végében található a régi parasztház jellegű épület, melyben Ady született. Ebben a család régi bútorai láthatók.

Itt született

Nevezetességei

Képgaléria

Források

Hivatkozások

Külső hivatkozások