A növények nemisége

A virágok egyivarúak, de a hímivarú barkát és a nőivarú füzért ugyanaz az egyed hordozza, tehát az égerfa egylaki.

A virágok egyivarúak, azaz vagy csak porzót, vagy termőt tartalmaznak, és a kétfajta virág más-más egyeden található, tehát a komló kétlaki.

A tündérrózsa nem csak egylaki, de kétivarú is, a porzók és a bibék egyazon virágban vannak.

Egy egylaki növény (monoikus növény) esetében ugyanazon az egyeden mind működőképes hím viráglevél (porzó, stamen), mind pedig működőképes nőivarú viráglevél (termő, carpellum) kifejlődik.

Ha a porzó és a termő egyazon virágon belül van, akkor a virág kétivarú (hímnős, monoclin, perfect, hermafrodita). Egy egylaki növény virágai lehetnek hímnősek is, de vannak olyan egylaki növények is, amelyek virágai ugyan egyivarúak(diclin, imperfect virágok), tehát különállóan vagy csak hím, vagy csak női ivarú működőképes virágleveleket hordoznak, de ezekből az egyivarú virágokból ugyanazon az egyeden vegyesen hím és női ivarúak is fellelhetők. Az egylaki növényeken kívül léteznek még kétlaki (dioikus), trioikus és poligám növények is.

Vannak olyan egylaki növények is, amelyek egyedei egyaránt fejlesztenek egy- és kétivarú virágokat. Ilyenek például a fészkesek, ahol a kétivarú virágokon kívül még női virágok is vannak ugyanazon az egyeden. A zászpa (veratrum) pedig olyan egylaki növény, amelynek egyedei a kétlakú virágon kívül még hím virágokat is fejlesztenek.

Egy virág lehet funkcionálisan is meddő vagy egyivarú. Amikor a virág tartalmaz ugyan ivarleveleket mindkét nemből, de vagy semelyik sem működőképes, ekkor meddőnek, vagy egyikük nem működőképes, amikor pedig funkcionálisan egyivarúnak tekinthető.

Egylaki és egyivarú az a növény, ahol a porzós és termős viráglevelek ugyanazon növényen (egylaki), de külön virágban fejlődnek (egyivarú), ilyen például a kukorica vagy a szelídgesztenye.

Egylaki és kétivarú az a növény, ahol az egyedek kétivarú virágokat fejlesztenek.

Kétlaki és egyivarú és az a növény, ahol a porzós és a termős virágok külön-külön virágban fejlődnek (egyivarú), és ráadásul a porzós és a temős virágok más-más egyedeken találhatók (kétlaki). Ilyen például a mogyoró, a kender, a komló vagy a lucerna.

A thymus olyan kétlaki növény, amelyeknél egyes egyedek virágai csupa egyivarú női virágok, más egyedek viszont csakis kétivarú virágokat hordoznak.

A habszegfű (Silene) úgy nevezett trioikus növény, ennél ugyanis külön-külön egyedeken vannak a porzós, a termős, illetve a hímnős virágok.

A licsit és a mangót pedig poligámnak nevezzük: ezek egyedei egyszerre hordoznak porzós, termős és hímnős virágokat.

Forrás

• Dr. Böddi Béla: A virág (pdf). ELTE Növényszervezettani Tanszék. (Hozzáférés: 2009. február 15.)

Kiegészítő irodalom és weblapok

• C.B.Beck. An Introduction to Plant Structure and Development. Cambridge University Press (2005). ISBN 0‐521‐83740‐5 

• A. J. Richards. Plant Breeding Systems. London: Chapman & Hall (1997). ISBN 0-412-57440-3 

• Steve Baskauf. Angiosperm sexual systems, Bioimages. Department of Biological Sciences of Vanderbilt University (2002). Hozzáférés ideje: 2010. február 16.  Fotóval illusztrált példák egylaki, kétlaki, trioikus és poligám növények egyivarú és kétivarú virágaira

• Geber, Monica A.. Gender and sexual dimorphism in flowering plants : with 29 tables. Berlin: Springer, 4. o. (1999). ISBN 3540645977. Hozzáférés ideje: 2010. február 16. 

• Binggeli, P., & Power, J.. Gender variation in ash (Fraxinus excelsior L.) (1999). Hozzáférés ideje: 2010. február 16. 

• (1993) „Sex determination in flowering plants.”. The Plant Cell 5, 1241-1251. o. (Hozzáférés: 2010. február 16.)  

• (1995) „Dioecy and its correlates in the flowering plants”. American Journal of Botany 82, 596-606. o. (Hozzáférés: 2010. február 16.)