A növények nemisége

A virágok egyivarúak, vagy csak porzót, vagy termőt tartalmaznak, de a kétfajta virágot ugyanazon az egyed hordozza, tehát a szelidgesztenye egylaki.

A tündérrózsa nem csak egylaki, de kétivarú is, a porzók és a bibék egyazon virágban vannak.

Egy egylaki növény (monoikus növény) esetében ugyanazon az egyeden mind működőképes hím viráglevél (porzó, stamen), mind pedig működőképes nőivarú viráglevél (termő, carpellum) kifejlődik.

Ha a porzó és a termő egyazon virágon belül van, akkor a virág kétivarú virág (hímnős, monoclin, perfect, hermafrodita virág). Egy egylaki növény virágai lehetnek hímnősek is, de vannak olyan egylaki növények is, amelyek virágai ugyan egyivarúak(diclin, imperfect virágok), tehát különállóan vagy csak hím, vagy csak női ivarú működőképes virágleveleket hordoznak, de ezekből az egyivarú virágokból vegyesen hím és női ivarúak is fellelhetők ugyanazon az egyeden, és így biztosítják, hogy ugyanazon az egyeden mind működőképes hím, mind pedig működőképes nőivarú viráglevél is megtalálható, innen az egylaki növény megnevezés. Az egylaki növényeken kívül léteznek még kétlaki (dioikus), trioikus és poligám növények is.

Vannak olyan egylaki növények is, amelyek egyedei egyaránt fejlesztenek egy- és kétivarú virágokat. Ilyenek például a fészkesek, ahol a kétivarú virágokon kívül még női virágok is vannak ugyanazon az egyeden. A veratrum pedig olyan egylaki növény, amelynek egyedei a kétlakú virágon kívül még hím virágokat is fejlesztenek.

Egy virág lehet funkcionálisan is meddő vagy egyivarú. Amikor a virág tartalmaz ugyan ivarleveleket mindkét nemből, de vagy semelyik sem működőképes, ekkor meddőnek, vagy egyikük nem működőképes, amikor pedig funkcionálisan egyivarúnak tekinthető.

Egylaki és egyivarú az a növény, ahol a porzós és termős viráglevelek ugyanazon növényen (egylaki), de külön virágban fejlődnek (egyivarú), ilyen például a kukorica vagy a szelídgesztenye.

Egylaki és kétivarú az a növény, ahol az egyedek kétivarú virágokat fejlesztenek.

Kétlaki és egyivarú és az a növény, ahol a porzós és a termős virágok külön-külön virágban fejlődnek (egyivarú), és ráadásul a porzós és a temős virágok más-más egyedeken találhatók (kétlaki). Ilyen például a mogyoró, a kender, a komló vagy a lucerna.

A thymus olyan kétlaki növény, amelyeknél egyes egyedek virágai csupa egyivarú női virágok, más egyedek viszont csakis kétivarú virágokat hordoznak.

A silene úgy nevezett trioikus növény, ennél ugyanis külön-külön egyedeken vannak a porzós, a termős, illetve a hímnős virágok.

A licsit és a mangót pedig poligámnak nevezzük: ezek egyedei egyszerre hordoznak porzós, termős és hímnős virágokat.

Forrás

• Dr. Böddi Béla: A virág (pdf). ELTE Növényszervezettani Tanszék. (Hozzáférés: 2009. február 15.)

Kiegészítő irodalom

• C.B.Beck. An Introduction to Plant Structure and Development. Cambridge University Press (2005). ISBN 0‐521‐83740‐5