„Tápiószele” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Híres szeleiek: +Benkó Imre |
a Bot: következő hozzáadása: en:Tápiószele |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
[[Kategória:Pest megye települései|Tapioszele]] |
[[Kategória:Pest megye települései|Tapioszele]] |
||
[[en:Tápiószele]] |
|||
[[eo:Tápiószele]] |
[[eo:Tápiószele]] |
||
[[it:Tápiószele]] |
[[it:Tápiószele]] |
A lap 2010. február 13., 18:02-kori változata
Tápiószele | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Kistérség | Nagykátai | ||
Jogállás | város | ||
Irányítószám | 2766 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5928 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 163,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″ | |||
Tápiószele weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószele témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tápiószele város Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.
Története
Legkorábbi leletek az új kőkorból ( Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a XIII. század végén újra benépesült. Neve az Árpád-kori Zele (levegőmozgás) névszó származékának tekinthető. A Tápió előtaggal bővült forma csak a XVIII. század elején tűnik fel. Első írásos forrás a Váradi Regestrum 1219-ben említi Scela (villa) néven, kisebb birtokosok tulajdonaként. 1546-tól a török hódoltság területéhez tartozott. A török, a magyar, a német katonai erők fosztogatásai romlásba döntötték.
Az 1690-ben készült összeírásban a puszták között szerepelt. Szelét 1723-ban kezdték újratelepíteni birtokosai a Mocsáry és Batik-családok. Megemlítik, hogy a helység alatt nagy és mély tavakat formál a Tápió. Marháikat, a gyapjút és gabonáikat Pesten adják el. Van postája, vendégfogadója és serháza. 1789-ben 35 földesúr birtokolta. A kis- és középnemesi birtoklás építészeti emlékanyagaként néhány szép kúriát találhatunk községünkben. Botanikailag is érdekes park közepén áll az a klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich-család gyűjteményének ad otthont.
1849-ben a turai csatába menvén megfordult itt Perczel Mór, Wysoczki, Dessewffy, Mészáros Lázár és Dembinszky is. Az első világháborúba 1510 fő vonult be katonának, 207 fő nem tért haza. A második világháborúban 138 tápiószelei szenvedett hősi halált, emlékműveiknél zajlanak községi ünnepségeink.
A környék munkaerőpiacán jelentős tényező a KGYV, TEMM, majd Ganz Ansaldo, később Ganz Transelektro néven működő gyár. 2009 október 15. óta CG Electric Systems Hungary Zrt, ahol nagy teljesítményű transzformátorokat, villanymotorokat, nagyfeszültségű készülékeket állítanak elő.
2009. július 1-je óta város.
Látnivalók
- Blaskovich Múzeum
- Makovecz Imre által tervezett Művelődési ház és Általános iskola (Farmosi út)
- Nyaranta hagyományosan különféle rendezvényeknek (motorostalálkozó, országos nyugdíjastalálkozó, koncertek) ad helyet a Népkert, amelyekre az ország minden részéből érkeznek vendégek.
A kúria
A tápiószelei Blaskovich Múzeum (valójában Közgyűjtemény) az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A berendezés, a műkincsek és a személyes tárgyak által megelevenedik a húszas-harmincas-negyvenes évek vidéki köznemesi életformája. Blaskovich János és György műgyűjtő, régész, irodalmár tevékenységet folytattak és szenvedélyes vadász hírében álltak (ezt azonban csak a természet közelsége és a nemes vadak szeretete inspirálta, nem az "úri divat"). A család tápiószentmártoni birtokán lótenyésztés folyt, innen származik Kincsem, a legyőzhetetlen versenyló.
A szelei kúriában a helybéli emberek dolgoztak, ők művelték a 200 hektárnyi birtokot is a falu körüli területeken. A konyhalány, szobalány és szakácsnő a kúria erre elkülönített részében laktak. A falu lakóival a fivérek hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak, mindketten köztiszteletnek örvendtek. Legfőbb érdemük a kúria megóvása mellett a szelei közművelődésben vállalt vezető szerepük.
Híres szeleiek
- Börtsök Samu festőművész.
- Rákóczy János (honvéd őrnagy, Kossuth titkára)
- Danielis János (a feldunai hadsereg 1848-as főhadbiztosa)
- Flór Ferenc (a szabadságharc tábori orvosa, később a Rókus Kórház igazgatója)
- Simonffy Kálmán dalszerző (Petőfi, Arany, Vörösmarty verseinek megzenésítője)
- Dubraviczky Simon (Pest megye első alispánja)
- Kankriny Emília (Petőfi Sándor szerelme - itt is nyugszik)
- Bodrogi József (országos ifjúsági pingpong bajnok)
- Viczián István politikus, államtitkár, országgyűlési képviselő
- Benkó Imre irodalomtörténész
Képgaléria
Külső hivatkozások
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)