Károlyi Gáspár

Károli 1890-ben felavatott szobra Göncön

Károli Gáspár (eredeti és mai helyes kiejtése, mai helyes írásmódja: Károlyi; Nagykároly, 1529. [más források szerint 1526/1530.] körül – Gönc, 1591.) Eredeti neve Radics vagy Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, a biblia első teljes magyar fordításának elkészítője.

Élete

Eredetileg ortodox kereszténynek volt megkeresztelve, ami szerb gyökerekre utal, emiatt bibliafordításának helyességét többször megkérdőjelezték. Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem tankönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). 1562-ben hazatért, egy év múlva, 1563-ban gönci református prédikátor lett , majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek zsinatát. 1572-ben újjáépítette Gönc leégett templomát. 1591-ben Göncön halt meg.

Fájl:Karoli biblia.jpg

Károli Gáspár Bibliája a Református Gimnázium könyvtárában

Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadók (unitáriusok) ellen, részt vett Nagyváradon az unitárius-ellenes hitvitán.

Művei

„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, melyet 1586-ban kezdett meg, Rákóczi Zsigmond támogatásával. Hat református lelkész társa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli Biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 52 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Jelentős műve még „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

Emlékezete

Vizsolyban mellszobor, Göncön pedig egy egész alakos szobor állít emléket Károlinak. A gönci, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött szobrot 1890-ben leplezték le.

1929-ben, Károli születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.

Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, mely a követkeő szerepel: "Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan/ KÁROLI GÁSPÁR/ gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának/ Nagykároly város szüllötének emlékezetére/ születésésnek négyszáz éves fordulóján/ az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján/állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei." A templom kertjében is áll egy Károli-szobor.

Források

• Bottyán János: Hitünk hősei
• Károlyi Gáspár a gönczi prédikátor, Magvető Kiadó Budapest, 1984
• Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó Budapest, 1985
• Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
• Péter Katalin: A Vizsolyi Biblia

Külső hivatkozások

• Életrajza
• Károli emlékezete
• A vizsolyi Biblia
• Károli szobra
• Károlyi Gáspár: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul…
• Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár