„II. József nyelvrendelete” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások, |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[1784]]. [[május 11.|május 11-én]] adta ki híres nyelvrendeletét a |
[[1784]]. [[május 11.|május 11-én]] adta ki híres nyelvrendeletét a „[[II. József magyar király|kalapos király]]”. Az [[uralkodó]] a [[rendeletben]] a [[latin nyelv|latin]] helyett a [[német nyelv|németet]] tette [[hivatalos nyelv]]vé [[Magyarország]]on. |
||
Ennek értelmében a [[főkormányszék]]ek [[1784|1784.]] [[november 1.|november 1-jétől]] voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A [[vármegye|vármegyéknek]] és az [[igazságszolgáltatás]]nak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük. |
Ennek értelmében a [[főkormányszék]]ek [[1784|1784.]] [[november 1.|november 1-jétől]] voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A [[vármegye|vármegyéknek]] és az [[igazságszolgáltatás]]nak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük. |
||
Az iskolai [[oktatás]]ban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a [[megye|megyék]] folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar [[nyelvújítás|nyelvújító]] mozgalom. |
Az iskolai [[oktatás]]ban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a [[megye|megyék]] folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar [[nyelvújítás|nyelvújító]] mozgalom. |
A lap 2010. február 12., 13:10-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
1784. május 11-én adta ki híres nyelvrendeletét a „kalapos király”. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a megyék folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar nyelvújító mozgalom.
Irodalom
- Mitták Ferenc: Képes magyar história; Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2006 ISBN 978 963 596 629 5