„Kazimierz Funk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: es:Casimir Funk |
a Bot: következő hozzáadása: war:Casimir Funk; kozmetikai változtatások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kazimierz Funk''' ([[Varsó]], [[1884]]. [[február 23.]] – [[New York]], [[1967]]. [[január 19.]]) [[Lengyelország|lengyel]] [[Biokémia|biokémikus]] volt, nevéhez fűződik a [[vitamin]] koncepciójának első kidolgozása [[1912]]-ben, a vegyületeket ő nevezte először ''vital amin''-nak vagy ''vitaminoknak'', az élet aminóinak. |
'''Kazimierz Funk''' ([[Varsó]], [[1884]]. [[február 23.]] – [[New York]], [[1967]]. [[január 19.]]) [[Lengyelország|lengyel]] [[Biokémia|biokémikus]] volt, nevéhez fűződik a [[vitamin]] koncepciójának első kidolgozása [[1912]]-ben, a vegyületeket ő nevezte először ''vital amin''-nak vagy ''vitaminoknak'', az élet aminóinak. |
||
==Élete== |
== Élete == |
||
Funk [[1884]]-ben Varsóban született, édesapja jónevű bőrgyógyász volt. Tanulmányait [[Berlin]]ben és [[Svájc]]ban folytatta, végül a [[bern]]i egyetemen [[1904]]-ben doktorált szerves kémiából. Egyetem után először a [[párizs]]i [[Pasteur Intézet]]ben dolgozott, majd [[Berlin]]ben kutatott. Később a [[london]]i Lister Intézetben végzett [[laboratórium]]i kísérleteket. [[1915]]-ben az [[Egyesült Államok]]ba költözött, ahol [[1920]]-ban megkapta az amerikai [[állampolgárság]]ot. Később visszatért szülőhazájába, [[Lengyelország]]ba, de mivel akkoriban, [[1927]]-ben politikailag túlságosan instabilnak találta, Párizsban telepedett le, ahol saját [[kutatóintézet]]et alapított ''Casa Biochemica'' néven. |
Funk [[1884]]-ben Varsóban született, édesapja jónevű bőrgyógyász volt. Tanulmányait [[Berlin]]ben és [[Svájc]]ban folytatta, végül a [[bern]]i egyetemen [[1904]]-ben doktorált szerves kémiából. Egyetem után először a [[párizs]]i [[Pasteur Intézet]]ben dolgozott, majd [[Berlin]]ben kutatott. Később a [[london]]i Lister Intézetben végzett [[laboratórium]]i kísérleteket. [[1915]]-ben az [[Egyesült Államok]]ba költözött, ahol [[1920]]-ban megkapta az amerikai [[állampolgárság]]ot. Később visszatért szülőhazájába, [[Lengyelország]]ba, de mivel akkoriban, [[1927]]-ben politikailag túlságosan instabilnak találta, Párizsban telepedett le, ahol saját [[kutatóintézet]]et alapított ''Casa Biochemica'' néven. |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
[[1967]]-ben, 83 évesen, [[New York]]ban halt meg. |
[[1967]]-ben, 83 évesen, [[New York]]ban halt meg. |
||
==Hozzájárulása a tudományhoz== |
== Hozzájárulása a tudományhoz == |
||
A holland [[Christiaan Eijkman]] egyik tanulmányában Funk azt olvasta, hogy azok az emberek, akik barna rizst fogyasztanak rendszeresen, kevésbé fogékonyak a [[beri-beri]] betegségre, mint azok, akik a teljes kiörlésű gabonát alkalmazzák. Hozzálátott, hogy elkülönítse azt az anyagot, amely miatt ez a fejlemény megfigyelhető. [[1912]]-ben sikerrel járt, és mivel az anyag egy aminó-csoportot tartalmazott, elnevezte ''vita amine''-nak ([[vitamin]]). Évekkel később kialakult elnevezési rendszerben ez a vitamin lett a B1 (Thiamin). Funk hipotézist állított fel arra, hogy további gyakori betegségek <!--like [[rickets]], [[pellagra]], [[Coeliac disease|sprue]] and [[scurvy]]-->győgyítása is lehetséges lesz vitaminok segítségével. A szóvégi "e" betűt később elhagyták, amikor felfedezték a kutatók, hogy a vitaminok nem szükségszerűen csak nitrogéntartalmú aminók lehetnek. |
A holland [[Christiaan Eijkman]] egyik tanulmányában Funk azt olvasta, hogy azok az emberek, akik barna rizst fogyasztanak rendszeresen, kevésbé fogékonyak a [[beri-beri]] betegségre, mint azok, akik a teljes kiörlésű gabonát alkalmazzák. Hozzálátott, hogy elkülönítse azt az anyagot, amely miatt ez a fejlemény megfigyelhető. [[1912]]-ben sikerrel járt, és mivel az anyag egy aminó-csoportot tartalmazott, elnevezte ''vita amine''-nak ([[vitamin]]). Évekkel később kialakult elnevezési rendszerben ez a vitamin lett a B1 (Thiamin). Funk hipotézist állított fel arra, hogy további gyakori betegségek <!--like [[rickets]], [[pellagra]], [[Coeliac disease|sprue]] and [[scurvy]]-->győgyítása is lehetséges lesz vitaminok segítségével. A szóvégi "e" betűt később elhagyták, amikor felfedezték a kutatók, hogy a vitaminok nem szükségszerűen csak nitrogéntartalmú aminók lehetnek. |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
Funk kutatásokat folytatott még a [[hormon]]ok, a [[cukorbetegség]], a [[fekély]]ek és a [[Rák (betegség)|rák]] biokémiájával kapcsolatban is. |
Funk kutatásokat folytatott még a [[hormon]]ok, a [[cukorbetegség]], a [[fekély]]ek és a [[Rák (betegség)|rák]] biokémiájával kapcsolatban is. |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{DEFAULTSORT:Funk Kazimierz}} |
{{DEFAULTSORT:Funk Kazimierz}} |
||
[[Kategória:Lengyel kémikusok]] |
[[Kategória:Lengyel kémikusok]] |
||
| 40. sor: | 41. sor: | ||
[[sv:Casimir Funk]] |
[[sv:Casimir Funk]] |
||
[[th:คาสิมีร์ ฟังค์]] |
[[th:คาสิมีร์ ฟังค์]] |
||
[[war:Casimir Funk]] |
|||
[[zh:卡西米尔·冯克]] |
[[zh:卡西米尔·冯克]] |
||
[[zh-min-nan:Kazimierz Funk]] |
[[zh-min-nan:Kazimierz Funk]] |
||
A lap 2010. február 10., 06:14-kori változata
Kazimierz Funk (Varsó, 1884. február 23. – New York, 1967. január 19.) lengyel biokémikus volt, nevéhez fűződik a vitamin koncepciójának első kidolgozása 1912-ben, a vegyületeket ő nevezte először vital amin-nak vagy vitaminoknak, az élet aminóinak.
Élete
Funk 1884-ben Varsóban született, édesapja jónevű bőrgyógyász volt. Tanulmányait Berlinben és Svájcban folytatta, végül a berni egyetemen 1904-ben doktorált szerves kémiából. Egyetem után először a párizsi Pasteur Intézetben dolgozott, majd Berlinben kutatott. Később a londoni Lister Intézetben végzett laboratóriumi kísérleteket. 1915-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1920-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Később visszatért szülőhazájába, Lengyelországba, de mivel akkoriban, 1927-ben politikailag túlságosan instabilnak találta, Párizsban telepedett le, ahol saját kutatóintézetet alapított Casa Biochemica néven.
1939-ben, a II. világháború kitörése után azután végleg az USA-ba költözött. 1940-ben megalapította a Funk Alapítvány az Orvosi Kutatásokért elnevezésű alapítványt.
1967-ben, 83 évesen, New Yorkban halt meg.
Hozzájárulása a tudományhoz
A holland Christiaan Eijkman egyik tanulmányában Funk azt olvasta, hogy azok az emberek, akik barna rizst fogyasztanak rendszeresen, kevésbé fogékonyak a beri-beri betegségre, mint azok, akik a teljes kiörlésű gabonát alkalmazzák. Hozzálátott, hogy elkülönítse azt az anyagot, amely miatt ez a fejlemény megfigyelhető. 1912-ben sikerrel járt, és mivel az anyag egy aminó-csoportot tartalmazott, elnevezte vita amine-nak (vitamin). Évekkel később kialakult elnevezési rendszerben ez a vitamin lett a B1 (Thiamin). Funk hipotézist állított fel arra, hogy további gyakori betegségek győgyítása is lehetséges lesz vitaminok segítségével. A szóvégi "e" betűt később elhagyták, amikor felfedezték a kutatók, hogy a vitaminok nem szükségszerűen csak nitrogéntartalmú aminók lehetnek.
Későbbi kutatásai során további fontos tápanyagok létezését vetítette előre, amelyek az idők során a B1, B2, C, és D vitaminok lettek. 1936-ban meghatározta a thiamin molekula struktúráját, és elsőnek izolálta a nikotinsavat (niacin vagy B3 vitamin).
Funk kutatásokat folytatott még a hormonok, a cukorbetegség, a fekélyek és a rák biokémiájával kapcsolatban is.
Forrás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |