„Veliki Preszlav” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: cs:Preslav, sk:Veliki Preslav |
|||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
{{fő|Preslavi kincsek}} |
{{fő|Preslavi kincsek}} |
||
A kincsleletet [[1978]]-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme ([[VII. Konstantin|VII. (Bíborbanszületett) Konstantin]] [[913]]/[[945]]-[[959]], [[II. Rómanosz]] [[959]]-[[963]]) került elő. A legértékesebb leleteket [[969]] vagy [[972]] környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a [[Kijevi Rusz]], majd [[Bizánc]] szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak. |
A kincsleletet [[1978]]-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme ([[VII. Konstantin|VII. (Bíborbanszületett) Konstantin]] [[913]]/[[945]]-[[959]], [[II. Rómanosz bizánci császár|II. Rómanosz]] [[959]]-[[963]]) került elő. A legértékesebb leleteket [[969]] vagy [[972]] környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a [[Kijevi Rusz]], majd [[Bizánc]] szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak. |
||
Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt [[filigrán]] díszítést, [[granuláció]]t, [[gyöngyberakás]]t, [[trébelés]]t, zománcozást ([[email]]). |
Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt [[filigrán]] díszítést, [[granuláció]]t, [[gyöngyberakás]]t, [[trébelés]]t, zománcozást ([[email]]). |
||
A lap 2010. február 8., 15:24-kori változata
Veliki Preszlav (bolgárul: Велики Преслав) város észak-kelet Bulgáriában, Sumen tartományban. 2005 szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.
I. Simeon bolgár cár (893-927) alatt lett az 1. bolgár állam fővárosa, egészen 972-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát korakeresztény bazilikával (5. század), palota-komplexummal, iskolával (893-ban másodikként alapították, az elsőt Pliszkában 886-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.
Régészeti kutatása 1897-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil (1905), K. Mijatev és J. Gospodinov (1927-1928) folytattak. Szisztematikus feltárása 1945 óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.
A lelőhelyen már 1906-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító Jordan Goszpodinov és K. Skorpil (a Preszlavi Régészeti Társaság alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.
A kincsek
A kincsleletet 1978-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme (VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 913/945-959, II. Rómanosz 959-963) került elő. A legértékesebb leleteket 969 vagy 972 környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a Kijevi Rusz, majd Bizánc szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.
Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt filigrán díszítést, granulációt, gyöngyberakást, trébelést, zománcozást (email).
Külső hivatkozások
Forrás
- Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie