„Tirünsz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
[[Kategória:Minószi és mükénéi városok]] |
[[Kategória:Minószi és mükénéi városok]] |
||
[[Kategória:Görögország világörökségi helyszínei]] |
|||
[[en:Tiryns]] |
[[en:Tiryns]] |
A lap 2010. február 8., 11:43-kori változata
é. sz. 37° 43′ 54″, k. h. 22° 45′ 42″
Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Görögország |
Világörökség-azonosító | 941-002 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1999 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′Koordináták: é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tirünsz témájú médiaállományokat. |
Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre Naupliontól északra a Peloponésszoszi-félszigeten.
Már a neolitikumtól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az "erős falú" jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a 7. században Héra templomává alakították át.
A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszániász meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.
1999-ben a Világörökség listájára került.