„Rákszabásúak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| unranked_phylum = [[Ősszájúak]] ''(Protostomia)''
| unranked_phylum = [[Ősszájúak]] ''(Protostomia)''
| unranked_phylum = [[Vedlő állatok]] ''(Ecdysozoa)''
| phylum = [[Ízeltlábúak]] ''(Arthropoda)''
| phylum = [[Ízeltlábúak]] ''(Arthropoda)''
| subphylum = [[Csáprágósok]] ''(Chelicerata)''
| subphylum = [[Csáprágósok]] ''(Chelicerata)''

A lap 2010. február 4., 12:51-kori változata

Rákszabásúak – Tőrfarkúak
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Rákszabásúak (Merostomata)
Rend: Tőrfarkúak (Xiphosura)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rákszabásúak – Tőrfarkúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rákszabásúak – Tőrfarkúak témájú kategóriát.

A rákszabásúak vagy tőrfarkúak (classis Merostomata – ordo Xiphosura) az ízeltlábúak törzsének (Arthropoda), a csáprágósok altörzsének (Chelicerata) egyik osztálya. A ma élő legősibb csáprágós ízeltlábúaknak tekinthetők, valódi élő kövületek. A rendkívüli állatcsoportot ma mindössze öt óceáni faj képviseli.

Anatómiai jellegzetességek

A ma élő rákszabásúak teste lópatkó formájú, amelyet a félkör alakú előtest és a kisebb, hatszögletes körvonalú utótest épít fel. A hátoldalon mindkét testtáj egységes, szelvényezetlen. Mindkettőn egységes hátfedő található, s a két testtájat mély ízületi árok választja el egymástól. A potroh faroktövisben (telson) végződik, mely a csoport névadó jellegzetessége.

A hasoldalon egyértelműen látható a szelvényezettség, főképp a végtagok töveinél. Az előtest végtagjai a csáprágók (egy pár) és a hat pár, pálca alakú járóláb, melyek páronként egy-egy szelvényen foglalnak helyet. Valamennyi végtag két utolsó íze ollóban végződik, így a csáprágó is, tehát nem a pókokra jellemző karmos, méregmiriggyel ellátott csáprágójuk, hanem ollós csáprágójuk van. A hetedik szelvényen – mely teljes egészében összeforrt az előtesttel – egy pár tüskeszerű függeléket találunk, melyek az utolsó járólábak csípői és az erősen hátratolódott szájnyílás között fekszenek, s valamiféle páros alsó ajkat alkotnak.

Az utótest szelvényei igen lapos, széles végtagokat viselnek. A nyolcadik szelvényem – amely az ivarszelvény – a potrohi lábak összeolvadtak, s jellegzetes fedőt (operculum) hoztak létre, mely maga alá rejti a következő lábpárt. Ezenkívül az operkulum végén található a páros ivarnyílás is. A következő öt szelvényen további potrohi lábak helyezkednek el, melyek végén egyenként 150 külső ektodermális kopoltyúlemez található.

Életmódjuk

Táplálkozás

Mozgás

Szaporodás és egyedfejlődés

Rokonsági kapcsolatok és földtörténeti múlt

Rendszerezés, fajok

Forrás és ajánlott irodalom