„Rákszabásúak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
||
| unranked_phylum = [[Ősszájúak]] ''(Protostomia)'' |
| unranked_phylum = [[Ősszájúak]] ''(Protostomia)'' |
||
| unranked_phylum = [[Vedlő állatok]] ''(Ecdysozoa)'' |
|||
| phylum = [[Ízeltlábúak]] ''(Arthropoda)'' |
| phylum = [[Ízeltlábúak]] ''(Arthropoda)'' |
||
| subphylum = [[Csáprágósok]] ''(Chelicerata)'' |
| subphylum = [[Csáprágósok]] ''(Chelicerata)'' |
A lap 2010. február 4., 12:51-kori változata
Rákszabásúak – Tőrfarkúak | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Rákszabásúak – Tőrfarkúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rákszabásúak – Tőrfarkúak témájú kategóriát. |
A rákszabásúak vagy tőrfarkúak (classis Merostomata – ordo Xiphosura) az ízeltlábúak törzsének (Arthropoda), a csáprágósok altörzsének (Chelicerata) egyik osztálya. A ma élő legősibb csáprágós ízeltlábúaknak tekinthetők, valódi élő kövületek. A rendkívüli állatcsoportot ma mindössze öt óceáni faj képviseli.
Anatómiai jellegzetességek
A ma élő rákszabásúak teste lópatkó formájú, amelyet a félkör alakú előtest és a kisebb, hatszögletes körvonalú utótest épít fel. A hátoldalon mindkét testtáj egységes, szelvényezetlen. Mindkettőn egységes hátfedő található, s a két testtájat mély ízületi árok választja el egymástól. A potroh faroktövisben (telson) végződik, mely a csoport névadó jellegzetessége.
A hasoldalon egyértelműen látható a szelvényezettség, főképp a végtagok töveinél. Az előtest végtagjai a csáprágók (egy pár) és a hat pár, pálca alakú járóláb, melyek páronként egy-egy szelvényen foglalnak helyet. Valamennyi végtag két utolsó íze ollóban végződik, így a csáprágó is, tehát nem a pókokra jellemző karmos, méregmiriggyel ellátott csáprágójuk, hanem ollós csáprágójuk van. A hetedik szelvényen – mely teljes egészében összeforrt az előtesttel – egy pár tüskeszerű függeléket találunk, melyek az utolsó járólábak csípői és az erősen hátratolódott szájnyílás között fekszenek, s valamiféle páros alsó ajkat alkotnak.
Az utótest szelvényei igen lapos, széles végtagokat viselnek. A nyolcadik szelvényem – amely az ivarszelvény – a potrohi lábak összeolvadtak, s jellegzetes fedőt (operculum) hoztak létre, mely maga alá rejti a következő lábpárt. Ezenkívül az operkulum végén található a páros ivarnyílás is. A következő öt szelvényen további potrohi lábak helyezkednek el, melyek végén egyenként 150 külső ektodermális kopoltyúlemez található.