„Pettyén” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
|község népesség éve=
|község népesség éve=
|község népesség forrás=
|község népesség forrás=
|magyar lakposság=453
|magyar lakosság=453
|terület=
|terület=
|koordn fok=
|koordn fok=

A lap 2010. február 2., 19:23-kori változata

Pettyén (Petin)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
MegyeSzatmár
KözségSzatmárpálfalva
Rangfalu
KözségközpontSzatmárpálfalva
Irányítószám447234
SIRUTA-kód138486
Népesség
Népesség740 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság453
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 21″, k. h. 22° 58′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 21″, k. h. 22° 58′ 03″
SablonWikidataSegítség

Pettyén település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délkeletre, a Szamos partján, Szatmárnémeti és Ombod között fekvő település.

Története

Nevét az oklevelek 1391-ben említették először Pethwan néven. Névadója az a Péter fia: Miklós fia Pettyén volt, aki 1367-ben (Dobrács-)Apáti birtokosa volt. Valószínű, hogy annak területén birtokosztással jött létre.

1563-ban Pettyén, másképp Bazánd néven írták.

A XV. században és a XVI. században a Báthory család tagjaié volt, akik 1417ben új királyi adományt kaptak rá.

1550-ben Jó György, Mihály és Vilmos-nak, a Pettyéni Demeter fiainak volt itt részbirtoka.

1563-ban Szabó Tamás is kap itt birtokrészt. Nevét ekkor már Pettyénnek írták.

A település a XVII. században elpusztult.

1601-ben Mezőszentmiklósi Jánost még Pettyén"máskép Bazánd" helység részeibe iktatták be, de 1667-ben Barkóczi János ismét a bazándi , másképp a pettyéni pusztát kapta meg.

1726-ban Böszörményi Nagy Sámuel kap benne királyi adományt, majd 1820-tól még rajtuk kívül a Szeleczky, Virág, Décsey, és a Szentkirályi családok és báró Apor család tagjai is birtokosok lettek itt egészen a XIX. század közepéig.

A XX. század elején Böszörményi Sándor birtoka volt.

Nevezetességek

  • Református temploma - 1873-ban épült.

Források

Hivatkozások