„Nico Hülkenberg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{F1-pilóta |
{{Aktív F1-pilóta |
||
| kép = Hulkenberg Sepang 2006.jpg |
| kép = Hulkenberg Sepang 2006.jpg |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
| Allampolgarsag = {{zászló|német}} [[Németország|német]] |
| Allampolgarsag = {{zászló|német}} [[Németország|német]] |
||
| Csapattars = {{zászló|brazil}} [[Rubens Barrichello]] |
| Csapattars = {{zászló|brazil}} [[Rubens Barrichello]] |
||
⚫ | |||
| Rajtszam = |
| Rajtszam = 10 |
||
| Evek = [[F1 2010|2010]]-től |
| Evek = [[F1 2010|2010]]-től |
||
| Excsapat = |
|||
⚫ | |||
| Versenyszam = 0 |
| Versenyszam = 0 |
||
| Vb-pont = 0 |
| Vb-pont = 0 |
A lap 2010. január 30., 20:29-kori változata
Nicolas „Nico” Hülkenberg (Emmerich am Rhein, 1987. augusztus 19. – ) német autóversenyző. 2005-ben újoncként megnyerte a német Formula BMW-t, 2006/2007-ben Az A1GP sorozatban Németország képviseletében, kilenc futamgyőzelmet begyűjtve diadalmaskodott. A következő évben a Formula–3 EuroSeriesben sem talált legyőzőre. 2009-ben pedig az F–1 előszobájának tartott GP2-ben győzött, szintén újoncként, ami korábban csak Lewis Hamiltonnak sikerült. Jelenleg a Formula–1-es Williams-Cosworth csapat versenyzője.[1]
Karrierje
Gokartban töltött évek
1997-ben, tehát 10 éves korában ült először gokartba, 2000 óta vett részt komolyabb versenyeken, s már a következő évben nagy fölénnyel megnyerte az olasz junior bajnokságot. A kadet korosztályban kiírt Green Helmet Trophy nevű sorozatban pedig a 2. helyen végzett a cseh Erik Janis mögött. 2002-ben megvédte címét az olasz ligában, miután nagy csatában legyőzte Sébastien Buemit. Hazája junior gokart bajnokságában sem talált legyőzőre.[2] 2003-ban már a Formula–A kategóriában csillogtatta tudását, s több kisebb szerepvállalása (vb-32., EB-41., olasz bajnoki 5. helyezett) közül kiemelkedik a német ligában aratott váratlan győzelme. Utolsó gokartos évében Helmut Sanden mögött a 2. helyre szorult hazája bajnokságában, az olasz ligában pedig a 8. helyen végzett. Üstökösként robbant a köztudatba Hülkenberg, nem véletlen, hogy szárnyai alá vette az a Willi Weber, aki hosszú ideig menedzselte a hétszeres F–1-es világbajnok Michael Schumachert.
Formula BMW (2005)
Ahogy az fiatal német versenyzők körében megszokott, Hülkenberg is a német Formula–BMW-ben kezdte meg formulaautós pályafutását. Az viszont már korántsem mindennapos, hogy valamelyik tehetség rögtön első évében bajnoki címet szerez. A 20 futamos sorozatban 14 alkalommal állt fel a dobogóra, nyolc futamot nyert, kilencszer indult az első rajtkockából és hatszor futotta meg a verseny leggyorsabb körét. 287 pontot gyűjtött a szezon során, 5 egységgel utasította maga mögé a második évét teljesítő Sébastien Buemit. A különböző BMW-s szériák legjobbjainak szervezett Formula–BMW Világdöntőben is elsőként intették le a kockás zászlóval a Josef Kaufmann Racing versenyzőjeként, azonban utólag időbüntetéssel sújtották, mivel a SC periódus alatt agresszív fékteszttel veszélyeztette társait. Így visszacsúszott a 3. helyre.[2]
A1 Grand Prix (2006–2007)
Noha számos ajánlata érkezett Formula Renault-ban szereplő csapatoktól, Nico mégis hazájának Formula–3-as bajnokságában folytatta pályafutását. Döntését az élet igazolta. Mivel közel maradt a tűzhöz, még jobban felkeltette a német szakma figyelmét, így nem hatott a meglepetés erejével, amikor Rolf Beisswanger Hülkenberget szemelte ki A1 GP-s csapatába. Németország színeiben kilenc futamot nyert a lehetséges húszból, ezzel együtt 14 alkalommal állhatott dobogóra. Három pole pozíció és öt leggyorsabb kör szerepelt még neve mellett. 35 pontos előnnyel nyerte a versenysorozatot, megelőzve Új-Zéland csapatát. (Mivel a Mexikóban rendezett hétvége ütközött az F–3-mal, így ott Christian Vietoris helyettesítette, de nem gyarapította a ponttermést.)
Formula–3-as szériák (2006–2008)
A Formula BMW-s sikert követően további három évig Josef Kaufmann csapatában szerepelt a német bajnokságban, immáron a Formula–3-as géposztályban. Az Opel hajtotta Ligier JS47 volánja mögött már negyedik futamán nyerni tudott, ezzel együtt hat alkalommal állhatott fel a dobogóra, háromszor indulhatott élről, s ötször futotta meg a leggyorsabb kört. 78 pontjával a bajnokság 5. helyén zárt. Két verseny erejéig, szintén 2006-ban látogatást tett a túraautók világában, a V de V Challenge Endurance Moderne ligában mindkét futamnak az élről vághatott neki, az egyiken őt intették le elsőként. 50 pontjával a 17. helyen végzett.
Pályafutását 2007-ben a Formula-3 Euro Seriesben folytatta, méghozzá a korábban Lewis Hamiltont és Paul Di Restát is bajnoki elsőséghez segítő ART Grand Prix színeiben. Romain Grosjean és Sébastien Buemi mögött a tabella 3. helyét foglalta el végelszámoláskor. Négy futamot nyert, nyiolc dobogó, két pole, három leggyorsabb kör szerepelt még neve mellett. Legemlékezetesebb diadala minden bizonnyal a norisringi volt,[2] a 18. rajtkockából indulva gázolt át a komplett mezőnyön. Az esős Zandvoortban is dominanált.[3] Az F3-as pilóták két jelentős éves seregszemléjén is szerepet vállalt. A Zolderbe költöző Masters of Formula 3-on az első helyen intették le.[4] A makaói futam kevésbé sikerült, csupán a 23. helyet érte el.
A sikersztori nem ért véget. 2008-ban másodjára az F3 Euro Seriesben sem talált legyőzőre. 85 pontjával több mint 30 pontot vert az olasz Edoardo Mortarára. Hét versenyen látta meg elsőként a kockás zászlót (Mugello, Norisring, Zandvoort, Nürburgring, Brands Hatch, Barcelona és Hockenheim), ezen felül még egy 3. helyezést, hat pole pozíciót és nyolc leggyorsabb kört jegyzett. A Masters of F3 seregszemlén, Zolderben – a francia Jules Bianchi mögött – a második helyen végzett.
GP2 (2009)
A Formula–3-as szezon zárultával ugyancsak az ART Grand Prix-nél rajthoz állt a GP2 Ázsiai Sorozatának harmadik, bahreini fordulóján. Rögtön megnyerte az időmérő edzést,[5] majd mindkét futamon a 4. helyen ért célba. Második, egyben utolsó versenyhétvégéjét Katarban teljesítette, az éjszakai főversenynek újra az első rajtkockából vághatott neki, ezúttal a győzelem sem maradt el, több mint 13 másodpercet vert a mögötte végzett mexikói Sergio Pérezre.[6] A másnapi sprintversenyen szintén dobogón végzett, a harmadik fokára állhatott fel. A bajnokság hátralévő két fordulóját kihagyta, az addig szerzett 27 pontjával a bajnokság 6. helyét foglalta el a végelszámolásnál.
A GP2 európai főszezonjának két favoritja a korábban két konstruktőri elsőséget is besöprő ART Grand Prix, valamint a Campos Racing jogutódja, így félig-meddig címvédő Barwa Addax lesz. Egyik oldalon Hülkenberg, másik sarokban pedig Romain Grosjean. Legalábbis ez volt az alapfelállás, a svájci-francia versenyző kiválásával csapattársa, Vitalij Petrov fejtett ki még ellenállást, de ez az év Willy Weber tanítványának diadalmenetét hozta.
A szezon pedig egyáltalán nem úgy indult. Grosjeanék ünnepelhettek kettős győzelmet, míg az ART részéről csak a venezuelai Pastor Maldonado csipegette a pontokat, Nico csupán a 9. és a 14. helyekkel nyitott. Monte-Carlóban sem következett mélyreható váltózás, a genfi fiatalember utcahosszal nyerte a főversenyt. A sprintversenyen elszenvedett komoly balesete után viszont valami megtört benne, nem jöttek az eredmények. Vele ellentétben Nico épp innentől kezdve vett lendületet. A hercegségben ünnepelte első GP2-es dobogóját. Az isztambuli hétvége is inkább csapattársáról szólt, míg az orosz futamgyőzelmet és leggyorsabb kört jegyzett, Nicónak meg kellett elégednie előbb egy pole-ból szerzett 5., majd egy 4. helyezéssel. Silverstone-ban már összeszedte magát, ismét dobogón ünnepelt a főverseny után, így a brit verseny után feljött a bajnokság 4. helyére. Ekkor érkezett a mezőny a Nürburgringre, ahol Hülkenberg mindkét versenyt megnyerte, ráadásul ő jegyezte az első rajtkockát és mindkét futamon a leggyorsabb kört. Ez a bravúr korábban csak Nelsinho Piquet-nek sikerült, még a 2006-as hungaroringi versenyen mutatta be ugyanezt. A maximális 20 ponttal, vetélytársai bukdácsolását kihasználva átvette a vezetést a tabellán, amit a szezon végéig nem is engedett ki kezéből. A magyarországi hétvége főversenyén sem talált legyőzőre, ennek köszönhetően már 16 ponttal vezetett Petrov előtt. (Grosjean elfoglalta Piquet helyét a Renault F1-es alakulatánál, így a francia kiszállt a versengésből.) Valenciában is csak az orosz tartotta Hülkenberg tempóját, de míg az orosz a főversenyen aratott győzelme mellett csak 3. versenyre volt képes, Nico a főfutamos 2. helyezése mellett nyerni tudott a sprintfutamon, így immáron 20 pontra rúgott fölénye. A spai első versenyen taktikusan megelégedett a 2. hellyel a portugál Álvaro Parente mögött, a másnapi viadalnak rajtbaleset vetett véget, Petrov így is kevesebb pontot gyűjtött. Monzába már úgy érkezett, hogy az eredmények kedvező alakulása esetén már ott övé lehet a bajnoki cím. A kaotikus főversenyen Petrov élete legjobbját nyújtotta, így elmaradt a bajnokavatás, másnap azonban beért a 3. helyen, ezzel újoncként mégis elhódította a GP2 bajnoki címét. Ez korábban csak 2008 Formula–1-es világbajnokának, Lewis Hamiltonnak sikerült. A szezon a lenyűgöző szépségű Portimãoban ért véget, a portugál hétvége Nico jutalomjátékát hozta. Ő diadalmaskodott a hosszabbik távon, így kereken 100 ponttal zárt az évet, és összesen 25 pontot vert Petrovra. Öt futamot nyert, tíz alkalommal állhatott fel a dobogó valamelyik fokára, háromszor indult az első rajtkockából, illetve ötször futotta meg a leggyorsabb kört.[7]
A Formula–1-ben
Hülkenberg menedzsere, Willi Weber, a Flavio Briatore vezette F1 Renault-val tárgyalt az ifjú német első F1-es tesztjéről, 2007. december 4-én mégis a Williams csapatnál szerepelt Jerezben. A gyakorlás remekül sikerült, már az első napon gyorsabbnak bizonyult az istálló versenypilótájánál, Nakadzsima Kadzukinál, de a már két éves tapasztalattal rendelkező Nico Rosbergtől is mindösszesen 4 tized másodperccel maradt el. A csapatot meggyőzte a szereplése, ezért meg is kapta a tesztpilótai állást,[8] kontraktusát 2009-re is meghosszabbították.[9]
Miután a Williamsnél mindkét pilótaülés szabaddá lett, a 2010-es évre őt szerződtették az egyik pilótának. Csapattársa, a Formula–1 minden idők legtapasztaltabb pilótája, az exbrawnos Rubens Barrichello.[1]
Statisztika
Teljes GP2-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Year | Entrant | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | DC | Points |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2009 | ART Grand Prix | ESP FEA 9 |
ESP SPR 14 |
MON FEA 5 |
MON SPR 3 |
TUR FEA 5 |
TUR SPR 4 |
GBR FEA 3 |
GBR SPR 5 |
GER FEA 1 |
GER SPR 1 |
HUN FEA 1 |
HUN SPR 7 |
VAL FEA 2 |
VAL SPR 1 |
BEL FEA 2 |
BEL SPR Ki |
ITA FEA 6 |
ITA SPR 3 |
POR FEA 1 |
POR SPR 16 |
1st | 100 |
Teljes eredménysorozata a GP2 Asia Seriesben
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Year | Entrant | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | DC | Points |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2009 | ART Grand Prix | CHN FEA |
CHN SPR |
DUB FEA |
DUB SPR |
BHR1 FEA 4 |
BHR1 SPR 4 |
QAT FEA 1 |
QAT SPR 3 |
MYS FEA |
MYS SPR |
BHR2 FEA |
BHR2 SPR |
6th | 27 |
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2010 | WilliamsF1 | BHR |
AUS |
MAL |
CHN |
ESP |
MON |
TUR |
CAN |
EUR |
GBR |
GER |
HUN |
BEL |
ITA |
SIN |
JPN |
JPN |
BRA |
UAE |
Jegyzetek
- ↑ a b „2010 Driver Lineup”, AT&T Williams, 2009. november 2. (Hozzáférés: 2009. november 17.)
- ↑ a b c „Nico Hülkenberg (Meet the rookies)”, f1fanatic.co.uk, 2007. augusztus 16. (Hozzáférés: 2009. november 25.)
- ↑ „F3 Euro Zandvoort 2: Hülkenberg wins in wet”, maximummotorsport.co.uk, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
- ↑ „Hülkenberg wins F3 Masters as Grosjean stalls”, maximummotorsport.co.uk, 2007. augusztus 5. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
- ↑ „Hulkenberg takes pole on GP2 debut”, autosport.com, 2009. január 12. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
- ↑ „Hulkenberg storms to Qatar victory”, autosport.com, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
- ↑ „The racing career of Nicolas Hülkenberg — in detail”, Driver Database (Hozzáférés: 2009. december 3.)
- ↑ „[www.autosport.com/news/report.php/id/64371&type=news&id=64371 Williams sign Hulkenberg as test driver]”, autosport.com, 2007. december 13. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
- ↑ „Hulkenberg not perturbed by test ban”, itv-f1.com, 2009. február 25. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (németül)