„Ferenczy István (szobrász)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Életpályája: Hunyadi Mátyás --> I. Mátyás magyar király (zöldkékít), |
a →Forrás |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
*[http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/f/ferenczi/index.html Képzőművészet Magyarországon] |
|||
* Meller Simon: Ferenczy István élete és művei Budapest, 1908 |
* Meller Simon: Ferenczy István élete és művei Budapest, 1908 |
||
A lap 2010. január 30., 20:16-kori változata
Ferenczy István | |
Született | Rimaszombat |
Elhunyt | Rimaszombat |
Állampolgársága | magyar[8] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, az MTA levelező tagja.
Életpályája
Apja műhelyében volt lakatosinas, majd Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban.
Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra.
Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. 1824-ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott.
1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombaton visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta.
Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.
Jelentős művei
- Kazinczy Ferenc portrészobra
- Ürményi József portrészobra
- Schodelné Klein Rozália portrészobra
- Virág Benedek emléke
- Brunswick Teréz síremlék
- Kisfaludy Károly portrészobra
Forrás
- Képzőművészet Magyarországon
- Meller Simon: Ferenczy István élete és művei Budapest, 1908
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ a b Ferenczy, Stephan (BLKÖ)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Ferenczy, István, 2017. október 9., István Ferenczy
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)