„Hernádkércs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: en:Hernádkércs |
a →Története: V. István hivatkozások kékítése, |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
Kércs a magyar [[Kér-törzs]] tagjainak települése volt, és abaúji várföld volt, mely a [[tatárjárás]] alatt lakatlanná vált. |
Kércs a magyar [[Kér-törzs]] tagjainak települése volt, és abaúji várföld volt, mely a [[tatárjárás]] alatt lakatlanná vált. |
||
[[1262]]-ben [[V. István|István]] ifjabb király a lakatlanná vált várföldet a jászói prépostságnak adta. |
[[1262]]-ben [[V. István magyar király|István]] ifjabb király a lakatlanná vált várföldet a jászói prépostságnak adta. |
||
'''Kércs''' másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó '''Cybryan fia Myxa''' adományos és vásárolt birtoka volt, mely halála után rokonaira Kinizsi Jánosra és Julára szállt, akik azt közösen birtokolták. |
'''Kércs''' másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó '''Cybryan fia Myxa''' adományos és vásárolt birtoka volt, mely halála után rokonaira Kinizsi Jánosra és Julára szállt, akik azt közösen birtokolták. |
||
A lap 2010. január 30., 17:17-kori változata
| Hernádkércs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 3846 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 318 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 30″, k. h. 21° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 30″, k. h. 21° 02′ 55″ | |||
 Hernádkércs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Hernádkércs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádkércs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hernádkércs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.
Története
Hernádkércs (Kércs) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.
Kércs Árpád-kori település, Nevét az oklevelek 1262-ben említették először Kerch néven.
Kércs a magyar Kér-törzs tagjainak települése volt, és abaúji várföld volt, mely a tatárjárás alatt lakatlanná vált.
1262-ben István ifjabb király a lakatlanná vált várföldet a jászói prépostságnak adta.
Kércs másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó Cybryan fia Myxa adományos és vásárolt birtoka volt, mely halála után rokonaira Kinizsi Jánosra és Julára szállt, akik azt közösen birtokolták.
Népcsoportok
A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]
Látnivalók
- Római katolikus templom (barokk)
- Fáy-kúria
Környező települések
Felsődobsza (4 km), Kiskinizs (2 km), Nagykinizs (2 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (13 km).
Források
- Györffy György:Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként