„Castel dell’Ovo” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
22. sor: | 22. sor: | ||
A vár Megarides kis szigetén áll, ahol az első [[Cumae]]-i telepesek az i. e. 4. században megalapították a régi város magját. Az 1. században egy római patrícius, Lucius Licinius Lucullus villát épített ezen a helyen, melyet a 5. század elején [[III. Valentinus]] római császár megerősített. Az utolsó nyugat-római császár, [[Romulus Augustus]] ide vonult vissza, miután [[Odoaker]] 476-ban elűzte. Eugippius [[492]]-ben kolostort épített itt. |
A vár Megarides kis szigetén áll, ahol az első [[Cumae]]-i telepesek az i. e. 4. században megalapították a régi város magját. Az 1. században egy római patrícius, Lucius Licinius Lucullus villát épített ezen a helyen, melyet a 5. század elején [[III. Valentinus]] római császár megerősített. Az utolsó nyugat-római császár, [[Romulus Augustus]] ide vonult vissza, miután [[Odoaker]] 476-ban elűzte. Eugippius [[492]]-ben kolostort épített itt. |
||
A római kori épületeket a 9. században a helyi lakosok lebontották, nehogy a [[szaracén]] fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a [[normannok]] építették a XII. században. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt [[Castel Nuovo]] felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. [[1387]]. április 19-éről, a Castel dell’Ovo falai közül keltek László nápolyi király levelei, melyekben atyja, [[II. Károly]] halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, [[Zsigmond magyar király]] ellenében. |
A római kori épületeket a 9. században a helyi lakosok lebontották, nehogy a [[szaracén]] fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a [[normannok]] építették a XII. században. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt [[Castel Nuovo]] felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. [[1387]]. április 19-éről, a Castel dell’Ovo falai közül keltek László nápolyi király levelei, melyekben atyja, [[II. Károly magyar király|II. Károly]] halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, [[Zsigmond magyar király]] ellenében. |
||
A vár mai formáját az aragon fennhatóság alatt kapta (15. század). Az Olasz Háborúk során a franciák és spanyolok ágyúzták. A Nápolyi Köztársaság felkelői [[1799]]-ben a Bourbon-pártiakat lőtték innen. |
A vár mai formáját az aragon fennhatóság alatt kapta (15. század). Az Olasz Háborúk során a franciák és spanyolok ágyúzták. A Nápolyi Köztársaság felkelői [[1799]]-ben a Bourbon-pártiakat lőtték innen. |
A lap 2010. január 30., 12:41-kori változata
é. sz. 40° 49′ 42″, k. h. 14° 14′ 51″
Nápoly történelmi központja | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, IV |
Felvétel éve | 1995 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 50′, k. h. 14° 15′Koordináták: é. sz. 40° 50′, k. h. 14° 15′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel dell’Ovo témájú médiaállományokat. |
A Castel dell’Ovo (jelentése Tojásvár) egy nápolyi vár.
Elnevezése
A reneszánsz idején a vár nevével (ovo, azaz uovo, magyarul tojás) kapcsolatban született egy monda, amely szerint Vergilius — szívesen szerepeltettek varázslóként is — a vár egyik szobájában felfüggesztett egy vaskalitkát, benne egy lezárt üveggel, benne egy tojással és azt mondta, hogy ameddig nem törik el, a vár urának baja nem lesz. A monda szerint I. Johanna nápolyi királynő uralkodása idején eltörött a tojás és hiába tettek helyébe másikat, a végzet beteljesedett és családjának sok tagja itt végezte életét, többek közt az utolsó Anjou, II. Johanna is.
Története
A vár Megarides kis szigetén áll, ahol az első Cumae-i telepesek az i. e. 4. században megalapították a régi város magját. Az 1. században egy római patrícius, Lucius Licinius Lucullus villát épített ezen a helyen, melyet a 5. század elején III. Valentinus római császár megerősített. Az utolsó nyugat-római császár, Romulus Augustus ide vonult vissza, miután Odoaker 476-ban elűzte. Eugippius 492-ben kolostort épített itt.
A római kori épületeket a 9. században a helyi lakosok lebontották, nehogy a szaracén fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a normannok építették a XII. században. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt Castel Nuovo felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. 1387. április 19-éről, a Castel dell’Ovo falai közül keltek László nápolyi király levelei, melyekben atyja, II. Károly halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, Zsigmond magyar király ellenében.
A vár mai formáját az aragon fennhatóság alatt kapta (15. század). Az Olasz Háborúk során a franciák és spanyolok ágyúzták. A Nápolyi Köztársaság felkelői 1799-ben a Bourbon-pártiakat lőtték innen.
Az 1800-as években egy kis halászfalu alakult ki a vár tövében, Borgo Marinari. A falucska ma is létezik, viszont inkább vendéglőiről és motorcsónakkikötőjéről ismert.
A vár ma a nápolyi ifjú házasok kedvenc fényképháttere.
A vár elrendezése
A várat egy 100 m hosszú töltés köti össze a szárazfölddel, melynek elején két bástya áll. A vár szögletes, kb. 200 m hosszú és 45 m széles. A belső épületkeben kiállításokat és különféle rendezvényeket tartanak. A kastély mögötti nyúlványt eredetileg kikötőnek használták. A vár délkeleti oldalán egy impozáns kerek torony áll.
Felhasznált irodalom
- Dombi József: Nápoly, Panoráma Kiadó, 1978, ISBN 963-243-120-0
- New Guide to Naples and Surrounding Area, ISBN 88-8180-084-5
- http://www.inaples.it
- http://www.danpiz.net/napoli/monumenti/Monumenti.htm
Külső hivatkozások
-
Castel dell'Ovo -
Castel dell'Ovo -
Castel dell'Ovo -
Castel dell'Ovo