Kétvölgy

Kétvölgy
Kétvölgy címere Kétvölgy zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Kistérség	Szentgotthárdi
Jogállás	község
Irányítószám	9982
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	92 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	20,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 16° 13′ 24″46.882269444444, 16.223211111111
Kétvölgy Pozíció Vas vármegye térképén
Kétvölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétvölgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kétvölgy (szlovénul Verica-Ritkarovci, vendül: Verica/Virica-Ritkarofci, latinul: Perbese et Mechnuk németül Permisch und Riegersdorf) község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben. Kétvölgy két község Permise és Ritkaháza 1951-es egyesítéséből jött létre.

Fekvése

Kétvölgy Vas megye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidék tájegységen elhelyezkedő szórványtelepülés. A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, mely egy mesterséges, kerített tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.

1978-tól az Őrségi Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett terület, 2001-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. 2001-ben 140 lakosából 110 szlovén volt.

Legmagasabb pont

Katinbrejg (Katalin-hegy) 367 m

Dűlők (köztük a térképeken nem jelzett dűlők, a helybeliek kiejtése szerint)

• Sztávlánczá
• Malőja
• Rénják
• Gyrséc
• Gleiszkovecz
• Gyelénscsek
• Törnyek
• Kamen
• Bárétyá (Berekalja)
• Grabá (Árok)
• Doléj (Hegyalja)
• Dolényá (Hegydűlő)
• Zsgáliná
• Málinyá (Málnás)
• Glávkje (kj=ty)

Utak

• Régi kerkafői (csöpinczi) út (Sztárá csöpinszká paut)
• Miseút (Cérkjevni paut kj=ty) Felsőszölnök irányába

Határoló települések

Apátistvánfalva (Števanovci), Szakonyfalu (Sakalovci), Alsószölnök (Dolnji Senik), Felsőszölnök (Gornji Senik), Kerkafő (Szlovénia).

Érdekességek

A permisei rész a Kamen (Köves) dülőnél

Tél – A ritkaházi kápolna januári hótakaróban.

Fájl:Permise Ritkaházáról nézve.JPG

Permise Ritkaházáról nézve

A falu Törnyeknak (térképeken Türnyek) nevezett dűlőjéhez kapcsolódik egy legenda, amely összefüggésben áll szentgotthárdi csata idején a környéken végbement eseményekkel. A legenda szerint törökök elástak egy aranyborjút ezen a területen. Igaz, hasonló legendák vannak más környékbeli községek, mint Felsőszölnök és Csörötnek szájhagyományaiban, de ugyanúgy történeti alapja van, mert a dűlőnév szlovén neve a török szót takarja, s 1664-ben az oszmán sereg tábora idáig húzódott.

Kétvölgy jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze.

1945. márciusában 13 szlovén, szerb és horvát partizán érkezett a faluba, akik egy Borovnyák János (1910-1993) nevezetű helyi lakosnál szálltak meg. A katonaság megszimatolta ittlétüket és megpróbálták elfogni őket. A heves tűzharcban a partizán parancsnok Mirkó (eredetileg Alojz Škarjanc) elesett, a többi társának sikerült elmenekülnie.

Története

Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.

A községekről 1387-ből találunk írásos említéseket Perbese és Mechnuk néven. Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része.

Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták, aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának.

1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek.

A település neve a múltban gyakran változott. Először 1944-ben vonták össze a két falut Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, Vashegyalja és Ritkaháza falvakként. 1950-ben Ritkaháza névvel egyesítették őket újból és végül 1951-ben kapta a ma hivatalos Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, s ennek vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.

A ritkaházi harangláb tavasznyíláskor

1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőt közte és a szomszéd település, Kerkafő között.

2007. október 17-én a magyar és a szlovén kormányfő, Gyurcsány Ferenc illetve Janez Janša lerakták a Kétvölgy és Felsőszölnök között kiépítendő út alapkövét.

Nevezetességei

• A ritkaházi temető
• Doncsecz Károly fazekasmester hagyatékul maradt kerámiái
• Hajlított lakóház: 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezetű, boronafalú parasztház a központi részen, a Fő utca 36. szám alatt
• Ritkaházai harangláb (1865)
• kulturális rendezvények: Nyitott Határ Napja, Nemzetiségi Falunap, Rábamenti Napok.

Források

• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 855. o. ISBN 963-9257-02-8  
• Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Monošter-Szombathely 1996.
• Az Őrség és a Vendvidék, B.K.L. Kiadó Szombathely 1998.
• Szentgotthárd és térsége programajánló 2004.
• A kétvölgyi lakosok elbeszélései
• Cartographia: Őrség és a Göcsej turistatérképe
• A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007. január 1.

Külső hivatkozások

• Kétvölgy a Vendégvárón
• Kétvölgy térképe a TérképCentrumban