„Kis őrgébics” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Képcsere
TobeBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: et:Kõnnuõgija
64. sor: 64. sor:
[[de:Schwarzstirnwürger]]
[[de:Schwarzstirnwürger]]
[[es:Lanius minor]]
[[es:Lanius minor]]
[[et:Kõnnuõgija]]
[[fi:Mustaotsalepinkäinen]]
[[fi:Mustaotsalepinkäinen]]
[[fr:Pie-grièche à poitrine rose]]
[[fr:Pie-grièche à poitrine rose]]

A lap 2010. január 29., 16:51-kori változata

Kis őrgébics
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Öregcsalád: Varjúszerűek (Corvida)
Család: Gébicsfélék (Laniidae)
Nem: Lanius
Faj: L. minor
Tudományos név
Lanius minor
Gmelin, 1788
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis őrgébics témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis őrgébics témájú médiaállományokat és Kis őrgébics témájú kategóriát.

A kis őrgébics (Lanius minor) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európa déli részén, Ázsia nagy részé honos. Nyílt vagy bokros területek lakója, a modern mezőgazdaság miatt csökkenő állományban. Költöző madár, hosszútávú vonuló.

Alfajai

  • Lanius minor minor
  • Lanius minor turanicus

Megjelenése

Testhossza 20 centiméter, szárnyának fesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 41-50 gramm. Fekete szemsávot visel, az idősebb madaraknak a homloka is fekete. Melle és hasa rózsaszínnel árnyalt. Más madarak hangját keveri saját énekével.

Életmódja

Táplálékának jelentős része rovarokból áll, de megfogja a kisebb emlősöket és hüllőket is.

Szaporodása

Magasabb fákra, növényi anyagokból építi csésze alakú fészkét, melyet tollakkal béleli ki. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyen 15-16 napig kotlik. A fiókák 16 nap múlva repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása

Májustól augusztusig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon.

Védettsége

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem veszélyeztetett, Európában sebezhető fajként van nyilvántartva, Magyarországon védett, pénzbeli értéke 50 000 Ft.

Forrás

Külső hivatkozások