„Györffy László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hosszú ő-s Győrffy-cikkből áthozva a tartalom + stilizálás, kategorizálás, további formázás, források
a →‎Élete: hoppá, Színház- és Filmművészeti Egy. linkjének javítása
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
A gimnáziumi évek alatt, 1957-ben rövid vizsgálati fogságban volt a forradalmat és szabadságharcot követően. Érettségi után segédmunkás, kocsikísérő, színházi díszletmunkás, könyvesbolti elárusító volt, majd 1961 és 1964 között elvégezte a [[Színházművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolát]]. 1981-ig különböző vidéki színházaknál színészként és dramaturgként dolgozott (több filmben is szerepelt), 1982-től szabadfoglalkozású író volt.
A gimnáziumi évek alatt, 1957-ben rövid vizsgálati fogságban volt a forradalmat és szabadságharcot követően. Érettségi után segédmunkás, kocsikísérő, színházi díszletmunkás, könyvesbolti elárusító volt, majd 1961 és 1964 között elvégezte a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolát]]. 1981-ig különböző vidéki színházaknál színészként és dramaturgként dolgozott (több filmben is szerepelt), 1982-től szabadfoglalkozású író volt.


Első könyve, a ''Dobd föl magad, fiú!'' című novellagyűjtemény 1975-ben jelent meg. Első regénye, a ''Kőorgonák'' 1980-ban látott napvilágot. 1990-ben kisregényei és novellái gyűjteménye következett. Hangjátékai közül többet bemutattak a [[Magyar Rádió]]ban, de [[Bécs]]ben, [[Lisszabon]]ban, [[Varsó]]ban és [[Párizs]]ban is sugározták őket.
Első könyve, a ''Dobd föl magad, fiú!'' című novellagyűjtemény 1975-ben jelent meg. Első regénye, a ''Kőorgonák'' 1980-ban látott napvilágot. 1990-ben kisregényei és novellái gyűjteménye következett. Hangjátékai közül többet bemutattak a [[Magyar Rádió]]ban, de [[Bécs]]ben, [[Lisszabon]]ban, [[Varsó]]ban és [[Párizs]]ban is sugározták őket.
8. sor: 8. sor:
2005-ben – írói munkássága harmincötödik évfordulója alkalmából – ''Szabad a vásár'' című novelláskötetét adták ki. ''Aki megszökött a halál elől'' című történelmi regényét a [[Magyar Művészeti Akadémia]] 2000-ben Arany Oklevéllel jutalmazta. Ezt a könyvét ''Schatten'' címmel németre is lefordították, és 2003-ban kiadták [[Németország]]ban. A felsorolt műfajokon kívül készített még interjúkötetet a külhoni, politikai okok miatt börtönt viselt és elmenekült magyarokkal és hazai kortárs költőkkel, továbbá három meseregénye is megjelent. Írt két bemutatott tévéfilmet: 1988-ban Kazimiercz Moczarski ''Beszélgetések a hóhérral'' című regényéből és 1994-ben saját novellájából ''Vasárnapi séták'' címmel.
2005-ben – írói munkássága harmincötödik évfordulója alkalmából – ''Szabad a vásár'' című novelláskötetét adták ki. ''Aki megszökött a halál elől'' című történelmi regényét a [[Magyar Művészeti Akadémia]] 2000-ben Arany Oklevéllel jutalmazta. Ezt a könyvét ''Schatten'' címmel németre is lefordították, és 2003-ban kiadták [[Németország]]ban. A felsorolt műfajokon kívül készített még interjúkötetet a külhoni, politikai okok miatt börtönt viselt és elmenekült magyarokkal és hazai kortárs költőkkel, továbbá három meseregénye is megjelent. Írt két bemutatott tévéfilmet: 1988-ban Kazimiercz Moczarski ''Beszélgetések a hóhérral'' című regényéből és 1994-ben saját novellájából ''Vasárnapi séták'' címmel.


A [[Magyar Írószövetség]], a Magyar Írók Egyesülete, a PEN Klub, a [[Százak Tanácsa]], a [[Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete]], a [[Trianon Társaság]], a [[Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége]] és az [[Irodalmi Filmalkotók Egyesülete]] tagja volt.
A [[Magyar Írószövetség]], a [[Magyar Írók Egyesülete]], a [[Magyar PEN Club]], a [[Százak Tanácsa]], a [[Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete]], a [[Trianon Társaság]], a [[Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége]] és az [[Irodalmi Filmalkotók Egyesülete]] tagja volt.


==Szerepei==
==Szerepei==

A lap 2010. január 29., 15:37-kori változata

Győrffy László (Budapest, 1940. október 2. – Budapest, 2009. január 27.) színész, író, publicista.

Élete

A gimnáziumi évek alatt, 1957-ben rövid vizsgálati fogságban volt a forradalmat és szabadságharcot követően. Érettségi után segédmunkás, kocsikísérő, színházi díszletmunkás, könyvesbolti elárusító volt, majd 1961 és 1964 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1981-ig különböző vidéki színházaknál színészként és dramaturgként dolgozott (több filmben is szerepelt), 1982-től szabadfoglalkozású író volt.

Első könyve, a Dobd föl magad, fiú! című novellagyűjtemény 1975-ben jelent meg. Első regénye, a Kőorgonák 1980-ban látott napvilágot. 1990-ben kisregényei és novellái gyűjteménye következett. Hangjátékai közül többet bemutattak a Magyar Rádióban, de Bécsben, Lisszabonban, Varsóban és Párizsban is sugározták őket.

2005-ben – írói munkássága harmincötödik évfordulója alkalmából – Szabad a vásár című novelláskötetét adták ki. Aki megszökött a halál elől című történelmi regényét a Magyar Művészeti Akadémia 2000-ben Arany Oklevéllel jutalmazta. Ezt a könyvét Schatten címmel németre is lefordították, és 2003-ban kiadták Németországban. A felsorolt műfajokon kívül készített még interjúkötetet a külhoni, politikai okok miatt börtönt viselt és elmenekült magyarokkal és hazai kortárs költőkkel, továbbá három meseregénye is megjelent. Írt két bemutatott tévéfilmet: 1988-ban Kazimiercz Moczarski Beszélgetések a hóhérral című regényéből és 1994-ben saját novellájából Vasárnapi séták címmel.

A Magyar Írószövetség, a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar PEN Club, a Százak Tanácsa, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Trianon Társaság, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és az Irodalmi Filmalkotók Egyesülete tagja volt.

Szerepei

Színházi szerepei

Filmszerepei

  • Dóra jelenti (1978)
  • Egy erkölcsös éjszaka (1977)
  • Kísértet Lublón (1976)
  • Macskajáték (1974)
  • Kakuk Marci (1973)
  • Hangyaboly (1971)
  • Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
  • Miért rosszak a magyar filmek? (1964)

Művei

Szépirodalom

  • Dobd föl magad, fiú! (novellák; Szépirodalmi, 1975)
  • Kőorgonák (regény; Magvető, 1980)
  • Az aluljáró (kisregény és novellák; Szépirodalmi, 1990)
  • Zavaróállomás (hangjátékok; Magyar Rádió–Széphalom, 1992)
  • Besúgóval társbérletben (regény; Szenci Molnár Társaság–Közdok, 1994)
  • Őrjárat az éjszakában (meseregény; Közdok, 1995)
  • Hármaskönyv (kisregények; Orpheus, 1999)
  • Kalandok az incifinci erdőben (meseregény; Littera Nova, 2000)
  • Aki megszökött a halál elől (történelmi regény; Kairosz, 2001, 2004)
  • Újabb kalandok az incifinci erdőben (meseregény; Littera Nova, 2002)
  • Schatten (történelmi regény; Wiesenburg, 2003)
  • Szabad a vásár (régi és új novellák; Kairosz, 2005)
  • Őszi robbanás (Danse macabre, 1956) (kisregény; Kráter, 2006)
  • Szent Lőrinc freskója (novellák; Masszi, 2008)
  • Búcsú az égtől (szerzői életmű-válogatás; Trikolor, 2008)

Interjúk, esszék, publicisztikák

  • A farkasüvöltés nem hallatszik az égbe (válogatott közéleti írások; Püski, 1995)
  • Szembenézve (beszélgetések költőkkel; Nap, 1996)
  • Tiroli muskátli magyar erkélyen (huszonegy beszélgetés nyugati magyarokkal; Mundus, 1998)
  • Őrláng vagy lidércfény? (válogatott esszék; Felsőmagyarország, 1998)
  • Honi látószög (helyzetjelentések Magyarországról; Hungarovox, 1999)
  • Ezredvég villanófényben (publicisztika, esszék; Orpheusz, 2000)
  • Pásztázó magányerőből (esszék, közéleti írások; Hét krajcár–Püski, 2002)
  • Szembeszélben (Maróti Istvánnal közösen, életút beszélgetés és interjúk; Hungarovox, 2003)
  • (H)arcvonalban (esszék, közéleti írások; Kairosz, 2004)
  • A szegénység diszkrét bája (esszék, közéleti írások; Püski 2006)

Díjai

  • Nagy Lajos-díj (1998)
  • Széchényi Társaság Színműpályázati Különdíj (1992)
  • Rádiós Nívódíjak (1994, 2003)
  • Magyar Szellemi Védegylet „Rendületlenül” Díj (2004)
  • Bertha Bulcsu-emlékdíj (2004, 2005)
  • Hungarian Journalists, Baltimore – 1956-os pályázat I. díj (2006)

Források

Külső hivatkozások