„Kápolna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sw:Chapeli |
|||
65. sor: | 65. sor: | ||
[[sl:Kapela]] |
[[sl:Kapela]] |
||
[[sv:Kapell (byggnad)]] |
[[sv:Kapell (byggnad)]] |
||
[[sw:Chapeli]] |
|||
[[th:ชาเปล]] |
[[th:ชาเปล]] |
||
[[tl:Tuklong]] |
[[tl:Tuklong]] |
A lap 2010. január 27., 22:48-kori változata
A kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.
Ha egy kápolnának külön lelkésze van, azt hívják tulajdonképpen capellanusnak, káplánnak.
A név eredete
A hagyomány szerint Tours-i Szent Márton, amikor még katona volt, egy koldusnak adta a köpenyének a felét. A másik felét a vállán átvetve viselte, ez volt a "köpenyke" illetve latinul "capella". A koldus az álruhába öltözött Jézus Krisztus volt, és Márton a találkozás hatására megtért; előbb szerzetes, később apát és végül püspök lett. A félköpeny a frank királyok birtokába került, akik csatáikba magukkal hordozták az ereklyét. A sátornak, ahol a köpenyt tartották, "capella" volt a neve, a sátorban naponta miséző papokat pedig "capellani"-nak nevezték. Ezekből a szavakból származik a kápolna és a káplán.
Néhány ismert kápolna
- Bakócz-kápolna, Esztergom;
- Csatatéri emlékkápolna, Mohács;
- Sainte-Chapelle, Párizs;
- Sixtus-kápolna, Vatikán;
- Gizella-kápolna, Veszprém;
- Szentfa kápolna, Visegrádi-hegység;
- Rosslyn-kápolna, Skócia;