„Benkő Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: eo:Kálmán Benkő |
kieg. |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
|}} |
|}} |
||
'''Benkő Kálmán''' ([[Csíkdelne]], [[1824]]. [[december 11.]] – [[Budapest]], [[1890]]. [[október 25.]]) színész. |
'''Benkő Kálmán''' ([[Csíkdelne]], [[1824]]. [[december 11.]] – [[Budapest]], [[1890]]. [[október 25.]]) magyar színész, író. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
Nemes szülőktől származott; iskoláit [[Csíksomlyó]]n, [[Kolozsvár]]tt és [[Eger]]ben járta; utóbbi helyen [[Csiky Sándor]] két fiát tanította. [[1843]]-ban szinésszé lett [[Gyöngyös]]ön és mint vándorszinész bejárta [[Magyarország]] és [[Erdély]] nagy részét. [[1848]]-ban [[Esztergom]]ban szinészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az [[Ausztria|osztrák]] csapat bevonult a városba, mire ő a [[Duna|Dunán]] át menekült [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti szinház kötelékébe lépett mint kardalnok, [[1853]]-ban elhagyta a nemzeti szinházat és [[Debrecen]]be ment a városhoz napdíjas irnoknak. [[1857]]-ben ujra visszaszerződtették a [[pest]]i nemzeti szinházhoz, melynél mint szinész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti [[zugló]]i magányába vonult vissza. |
Nemes szülőktől származott; iskoláit [[Csíksomlyó]]n, [[Kolozsvár]]tt és [[Eger]]ben járta; utóbbi helyen [[Csiky Sándor]] két fiát tanította. [[1843]]-ban szinésszé lett [[Gyöngyös]]ön és mint vándorszinész bejárta [[Magyarország]] és [[Erdély]] nagy részét. [[1848]]-ban [[Esztergom]]ban szinészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az [[Ausztria|osztrák]] csapat bevonult a városba, mire ő a [[Duna|Dunán]] át menekült [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti szinház kötelékébe lépett mint kardalnok, [[1853]]-ban elhagyta a nemzeti szinházat és [[Debrecen]]be ment a városhoz napdíjas irnoknak. [[1857]]-ben ujra visszaszerződtették a [[pest]]i nemzeti szinházhoz, melynél mint szinész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti [[zugló]]i magányába vonult vissza. |
||
== Színpadi szerepek == |
|||
* [[Abonyi Lajos]]: A betyár kendője....Pisze |
|||
==Munkái== |
==Munkái== |
||
| 71. sor: | 74. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
{{szinnyei}} |
* {{szinnyei}} |
||
* {{SzínhLex||http://www.elib.hu/02100/02139/html/sz02/397.html}} |
|||
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00523/01552.htm Magyar életrajzi lexikon] |
|||
[[Kategória:Magyar színészek]] |
[[Kategória:Magyar színészek]] |
||
A lap 2010. január 27., 15:30-kori változata
| Benkő Kálmán | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1824. december 11. Csíkdelne |
| Elhunyt | 1890. október 25. (65 évesen)[1] Budapest |
| Gyermekei | Benkő Jolán |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1843 – 1886 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Benkő Kálmán (Csíkdelne, 1824. december 11. – Budapest, 1890. október 25.) magyar színész, író.
Élete
Nemes szülőktől származott; iskoláit Csíksomlyón, Kolozsvártt és Egerben járta; utóbbi helyen Csiky Sándor két fiát tanította. 1843-ban szinésszé lett Gyöngyösön és mint vándorszinész bejárta Magyarország és Erdély nagy részét. 1848-ban Esztergomban szinészkedett, hol első darabját, Jelasich bevonulása Magyarországba (melyet Könyves Lajossal együtt irt), adták elő éppen, midőn az osztrák csapat bevonult a városba, mire ő a Dunán át menekült Komáromba, hol honvéd lett és mint főhadnagy kapitulált. Komáromból egyenesen a nemzeti szinház kötelékébe lépett mint kardalnok, 1853-ban elhagyta a nemzeti szinházat és Debrecenbe ment a városhoz napdíjas irnoknak. 1857-ben ujra visszaszerződtették a pesti nemzeti szinházhoz, melynél mint szinész és könyvtárnok 29 évig működött; ezután nyugdíjazták, mire budapesti zuglói magányába vonult vissza.
Színpadi szerepek
- Abonyi Lajos: A betyár kendője....Pisze
Munkái
- Magyar szinvilág 1565–1872. Pest, 1873. (2. kötete kéziratban maradt.)
- Fata és Ficsor (3 kötetes humoros regény) - szintén kéziratban maradt.
Körülbelül 53 színművet írt és fordított:
- Ábránd és szerelem (1852)
- Mikulás (1852)
- Kis árva (1858)
- Bem apó,
- Betyár,
- Bolond Istók Debreczenben,
- Bolond Miska (bohózat 3 felvonásban),
- Bujdosó herczegek,
- Cochinchinai herczegnő,
- Csepűrágó,
- Egy férfi ki az ablakon beugrik,
- Egy szép leány,
- Ezer forint,
- Ezer egy éjszaka,
- Guerilla kapitány,
- Inkóros,
- Kettő egyszerre,
- Kupecz (népszínmű 3 felvonásban, először adták a Nemzeti Színházban 1860. március 6-án),
- Melinda,
- Nesze semmi fogd meg jól,
- Országgyűlési adatok,
- Ördög sziklája,
- Puszták fia, (népszínmű 3 felvonásban),
- Queraus! (bohózat 3 felvonásban),
- Rontó Pál (vígjáték 4 felvonásban),
- Száz arany és egy szép leány,
- Tévedések színjátéka,
- Tündér korona,
- Ubryk Borbála,
- Üldözött,
- Vén husár vagy párbaj sötétben, (vígjáték 3 felvonásban),
- Vén székely (történelmi dráma),
- Vörös csákósok.
- Írt még sok magánjelenetet és couplét a magyar daltársulat számára.
Ő alakította meg Budapesten az első magyar asztaltársaságot,a mely 1877 óta sok német ajkú polgárt megmagyarosított és több száz szegény gyermeket meleg ruhával ellátott.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01552.htm, Benkő Kálmán, 2017. október 9.