„Karnaubaviasz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: cs:Karnaubský vosk
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''karnauba viasz''' egy természetes [[viasz]], melyet a [[Brazília]] észak-keleti részén őshonos [[karnauba pálma]] ''(Copernicia prunifera)'' leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,<ref>{{cite book |last=Parish |first=Edward J. |coauthors=Terrence L. Boos; Shengrong Li |editor=Casimir C. Akoh, David B. Min. |title=Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry |edition=2nd ed. |year=2002 |publisher=M. Dekker |location=New York |isbn=0824707494 |pages=103 |chapter=The Chemistry of Waxes and Sterols }}</ref> és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.
A '''karnauba viasz''' egy természetes [[viasz]], melyet a [[Brazília]] észak-keleti részén őshonos [[karnaubapálma]] ''(Copernicia prunifera)'' leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,<ref>{{cite book |last=Parish |first=Edward J. |coauthors=Terrence L. Boos; Shengrong Li |editor=Casimir C. Akoh, David B. Min. |title=Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry |edition=2nd ed. |year=2002 |publisher=M. Dekker |location=New York |isbn=0824707494 |pages=103 |chapter=The Chemistry of Waxes and Sterols }}</ref> és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.


==Összetétele==
==Összetétele==

A lap 2010. január 25., 12:39-kori változata

A karnauba viasz egy természetes viasz, melyet a Brazília észak-keleti részén őshonos karnaubapálma (Copernicia prunifera) leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,[1] és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.

Összetétele

Legnagyobb részben zsírsavak észterei alkotják (80-85%), de található benne különféle zsíralkoholok (10-15%), savak (3-6%) és szénhidrogének (1-3%). A karnauba viaszra jellemző, hogy körülbelül 20%-ban tartalmaz észterezett zsírsav-diolokat, hidroxilált zsírsavakat (kb. 6%), és fahéjsavat (kb. 10%).

Felhasználása

  • A karnauba viasszal kezelt felületek igen fényes csillogást kapnak, ezért autófestékekben, cipőfényesítő készítményekben, fényes, csillogó megjelenésű édességekben, bútorápolókban, felületkezelőkben előszeretettel alkalmazzák, gyakran a méhviasszal együtt.
  • Számos kozmetikumban (úgymint szájfény, rúzs, szemceruza, alapozó, naptej) megtalálható.
  • Gyógyszerek esetén a gyógyszer felületének fényessé, síkossá tételéhez alkalmazzák.
  • Élelmiszerek esetén elsősorban fényesítő anyagként (rágógumik, nyalókák felülete), csomósodást gátló, valamint hordozóanyagként alkalmazzák E903 néven., Számos cukrászipari termékben, édességben, valamint sok pékáruban is megtalálható. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. A karnauba viaszra érzékeny embereknél a kozmetikumok hatására ekcéma alakulhat ki. Ezen emberek esetén a karnauba viaszt tartalmazó élelmiszereket tanácsos kerülni.

Fizikai tulajdonságok

  • Oladáspontja 78-85 °C, így ez a legmagasabb olvadáspontú természetes viasz.
  • Relatív sűrűsége 0,97 g/cm3
  • Keménysége rendkívül nagy. Teljesen tiszta állapotban még a betonnál is keményebb anyag.
  • Vízben szinte egyáltalán nem oldódik. Melegítés hatására etil-acetátban, és xilolban oldható, etil-alkoholban nem oldódik.

Külső források

  1. Parish, Edward J., Terrence L. Boos; Shengrong Li.szerk.: Casimir C. Akoh, David B. Min.: The Chemistry of Waxes and Sterols, Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry, 2nd ed., New York: M. Dekker, 103. o. (2002). ISBN 0824707494