„Lagas” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Magyar Nagylexikon → Magyar nagylexikon
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon:Magyar nagylexikon forrássablon beszúrása
38. sor: 38. sor:


== Források ==
== Források ==
*{{MNL|11|719}}
* Magyar nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó 2000.
* {{ÓKTCh}}
* {{ÓKTCh}}
* {{fordítás|de|Lagasch}}
* {{fordítás|de|Lagasch}}

A lap 2010. január 17., 14:38-kori változata

sumer városok
sumer városok

Lagas Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén. Mai neve El-Hiba, s Irakban található. Lagas már a Kr. e. 4. évezredtől lakott település volt. Városállamként több környékbeli település felett gyakorolt uralmat. Hatalmának csúcspontját a Kr. e. 3. évezred második felében érte el, ekkoriban mintegy 100 000 lakosa volt. Uralkodói az enszi (papkirály) és lugal (hadvezérkirály) címet viselték.

Története

Gudea szobra

Lagas a i. e. 25. században állandó konfliktusban állt Umma városával. Királyai (Ur-Nanse, Éannatum, Entemena) hosszú és általában sikeres harcokat vívtak Umma királyaival. A háborúskodás végül mégis Lagas lerombolásához vezetett az ummai király Lugalzageszi és Uruk támadásai következtében. Kr. e. 2347-ben (hosszú kronológia) Lagas az Akkád birodalom része lett.

Az Akkád birodalom megdöntése és egy csekélyebb jelentőségű időszak után a II. Lagas-i dinasztia - melynek leghíresebb uralkodója Gudea volt - alatt Lagas ismét Sumer domináns hatalmává emelkedett. Lagas városállam fő települése, az állam adminisztratív központja ebben az időben már nem Lagas városa, hanem Girszu (ma Telloh) volt, mely településnek Ningirszu volt a védőistene, s ahol Gudea 15 templomot építtetett újjá.

Lagas területe kb. 160 000 hektár volt, s 17 nagyobb város, 8 tartományi főváros és sok falu tartozott uralma alá, melyek közül kb. 40 név szerint is ismert.

A feliratok és a templomok tanúsága szerint Eridu, Ur, Nippur, Adab, Uruk és Badtibira is elismerte Lagas fennhatóságát. Mivel Lagas befolyása inkább a kereskedelmi szerződések alapján, s nem a háborús események kapcsán érvényesült, a területen egy virágzó korszak következett. Öntöző rendszerek és csatornák épültek, az infrastruktúrát felújították, a művészetek is fejlődtek.

Lagas hegemóniájának az III. Ur-i dinasztia felemelkedése vetett véget.

Vallási élete

A város istene Ningirszu volt, aki eredetileg viharisten lehetett. Később azonosították Ninurta hadistennel, Enlil fiával. A korai időkben oroszlánfejű sasként, az ún. Anzu madárként ábrázolták. Később, amikor az istenek ember alakú ábrázolása vált kizárólagossá, egy mítosszal az Anzu madár legyőzőjeként hozták kapcsolatba az oroszlánfejű sassal.

Jelentősebb régészeti leletek

Gudea sztéléje a Louvre-ban

Gudea ékírásos táblái, szobrai mellett Éannatum úgynevezett „keselyű sztélé”-je és Ur-Nanse reliefje.

Lagas települései

  • Lagas a névadó település
  • Girszu az új főváros az i. e. 3. évezred végétől, Lagastól északnyugatra
  • Nina kisváros Lagastól délkeletre
  • Bagara Gudea idején új kisváros a Nina felé ásott új csatorna mentén, itt volt Gatumdu istennő szentélye

Lagas uralkodói

Források

  • Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 719. o. ISBN 963-9257-04-4  
  • Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lagasch című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap