„Hodierna tripoliszi grófné” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a kisebb formai javítások,
kieg
6. sor: 6. sor:
Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő valamikor az [[1110-es évek]]ben jött világra [[II. Balduin jeruzsálemi király]] és [[Morfia jeruzsálemi királyné|Morfia melitenei úrnő]] harmadik gyermekeként. Születésekor frank nemesi származású édesapja edesszai grófként uralkodott, csak [[1118]]-ban örökölte a jeruzsálemi koronát. Édesanyja egy örmény uralkodó leányaként keleti légkört teremtett a királyi udvarban. A négygyermekes családban nem volt fiúgyermek; a hercegnő és három nővére rendkívül szoros kapcsolatban álltak egymással. A négy hercegnő erős természete és öntörvényűsége széles körben ismert volt a keresztesek között; a korban példátlan magatartás abból fakadt, hogy fiúgyermek híján a jeruzsálemi király leányai egyikét szánta örökösének, s ennek megfelelően neveltette őket.
Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő valamikor az [[1110-es évek]]ben jött világra [[II. Balduin jeruzsálemi király]] és [[Morfia jeruzsálemi királyné|Morfia melitenei úrnő]] harmadik gyermekeként. Születésekor frank nemesi származású édesapja edesszai grófként uralkodott, csak [[1118]]-ban örökölte a jeruzsálemi koronát. Édesanyja egy örmény uralkodó leányaként keleti légkört teremtett a királyi udvarban. A négygyermekes családban nem volt fiúgyermek; a hercegnő és három nővére rendkívül szoros kapcsolatban álltak egymással. A négy hercegnő erős természete és öntörvényűsége széles körben ismert volt a keresztesek között; a korban példátlan magatartás abból fakadt, hogy fiúgyermek híján a jeruzsálemi király leányai egyikét szánta örökösének, s ennek megfelelően neveltette őket.


[[1135]] körül – ekkorra már elhalálozott édesapja óhajának eleget téve – Hodierna királyi hercegnő házasságot kötött [[II. Rajmund tripoliszi őrgróf|Rajmund tripoliszi trónörökössel]], aki két évvel később örökölte meg a grófság koronáját. A házastársak kapcsolatát szinte a kezdetektől fogva veszekedések tarkították: a független, önálló Hodierna grófné heves féltékenységet váltott ki férjéből. Hivatalosan két gyermekük született; a szóbeszéd szerint azonban a második gyermek édesapja nem a tripoliszi gróf volt – az anyai nagynénje után Melisenda névre keresztelt leányt a törvényes származására vetülő gyanú miatt nem vette feleségül [[I. Mánuel bizánci császár]].
[[1135]] körül – ekkorra már elhalálozott édesapja óhajának eleget téve – Hodierna királyi hercegnő házasságot kötött [[II. Rajmund tripoliszi őrgróf|Rajmund tripoliszi trónörökössel]], aki két évvel később örökölte meg a grófság koronáját. A házastársak kapcsolatát szinte a kezdetektől fogva veszekedések tarkították: a független, önálló Hodierna grófné heves féltékenységet váltott ki férjéből. Hivatalosan két gyermekük született; a szóbeszéd szerint azonban a második gyermek édesapja nem a tripoliszi gróf volt – az anyai nagynénje után Melisenda névre keresztelt leányt a törvényes származására vetülő gyanú miatt nem vette feleségül [[I. Mánuel bizánci császár]]. A történészek szerint a „valóságban valószínűleg semmi kétség sem férhetett Melisenda törvényes származásához,”<ref>Runciman; 537. oldal</ref> a bizánci császár csak ürügyként használta az igazi apa kiléte körüli szóbeszédet a jegyesség felbontásához, és a háttérben politika húzódott.


II. Rajmund tripoliszi grófnak és Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnőnek két gyermeke született:
II. Rajmund tripoliszi grófnak és Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnőnek két gyermeke született:
12. sor: 12. sor:
* Melisenda (1143 körül–1161 után), apáca.
* Melisenda (1143 körül–1161 után), apáca.


[[1148]]-ban a feltételezések szerint a legidősebb nővér, az immáron uralkodó [[Melisenda jeruzsálemi királynő]] a tripoliszi grófné kérésére szervezte meg az [[I. Alfonz toulouse-i gróf]] elleni merényletet, mikor a gróf az országba érkezett, és trónkövetelőként lépett fel. Viszonzásként Hodierna hercegnő végig támogatta nővérét annak tulajdon fia, [[III. Balduin jeruzsálemi király]] elleni küzdelmében. A harcokat végül a királynő [[1152]]-ben elvesztette ugyan; azonban [[nablusz]]i birtokáról a száműzött uralkodónő és Hodierna grófné továbbra is befolyással bírtak a jeruzsálemi pátriárka megválasztása fölött. Ez idő tájt II. Rajmund gróf és felesége között újabb jelentős vitatkozás alakult ki; a gróf el akarta zárni hitvesét a világ elől. Melisenda királynő és fia északra jöttek, hogy beavatkozzanak a házastársak belügyeibe, és megegyezésre bírják őket. A két fél hajlandónak mutatkozott a kibékülésre; Hodierna grófné ugyanakkor jobbnak látta nővérével és unokaöccsével a fővárosba utazni egy rövid időre. Egy darabon a tripoliszi gróf is elkísérte őket; majd miközben visszafelé tartott Tripoliszba, meggyilkolták őt az [[asszaszin]]ok.
[[1148]]-ban a feltételezések szerint a legidősebb nővér, az immáron uralkodó [[Melisenda jeruzsálemi királynő]] a tripoliszi grófné kérésére szervezte meg az [[I. Alfonz toulouse-i gróf]] elleni merényletet, mikor a gróf az országba érkezett, és trónkövetelőként lépett fel.<ref>Runciman; 481. oldal</ref> Viszonzásként Hodierna hercegnő végig támogatta nővérét annak tulajdon fia, [[III. Balduin jeruzsálemi király]] elleni küzdelmében. A harcokat végül a királynő [[1152]]-ben elvesztette ugyan; azonban [[nablusz]]i birtokáról a száműzött uralkodónő és Hodierna grófné továbbra is befolyással bírtak a jeruzsálemi pátriárka megválasztása fölött. Ez idő tájt II. Rajmund gróf és felesége között újabb jelentős vitatkozás alakult ki; a gróf el akarta zárni hitvesét a világ elől. Melisenda királynő és fia északra jöttek, hogy beavatkozzanak a házastársak belügyeibe, és megegyezésre bírják őket. A két fél hajlandónak mutatkozott a kibékülésre; Hodierna grófné ugyanakkor jobbnak látta nővérével és unokaöccsével a fővárosba utazni egy rövid időre. Egy darabon a tripoliszi gróf is elkísérte őket; majd miközben visszafelé tartott Tripoliszba, meggyilkolták őt az [[asszaszin]]ok.<ref>Runciman; 520. oldal</ref>


Hodierna özvegy grófné nyomban visszatért a városba, hogy átvegye a régensséget kiskorú fia felett. A jeruzsálemi király támogatta nagynénjét, megszerezte számára az állam nemeseinek beleegyezését és hűségét; hálából a grófné megengedte az uralkodónak, hogy a gróf halálát kihasználó muszlim támadás visszaverése céljából átadja [[Tartusz]] várát és a környező vidéket a [[templomosok]]nak.
Hodierna özvegy grófné nyomban visszatért a városba, hogy átvegye a régensséget kiskorú fia felett. A jeruzsálemi király támogatta nagynénjét, megszerezte számára az állam nemeseinek beleegyezését és hűségét; hálából a grófné megengedte az uralkodónak, hogy a gróf halálát kihasználó muszlim támadás visszaverése céljából átadja [[Tartusz]] várát és a környező vidéket a [[templomosok]]nak.
19. sor: 19. sor:


Hodierna tripoliszi grófné és jeruzsálemi királyi hercegnő halálozási dátuma ismeretlen; vélhetően az [[1160-as évek]]ben halt meg. Emlékezete [[Jaufré Rudel]] francia trubadúr a „távoli szerelemről” szóló művében maradt fent. Eszerint Hodierna hercegnő szépsége a zarándokokon keresztül eljutott francia földre is, s a költő azért vett részt a második keresztes hadjáratban, hogy megpillanthassa a gyönyörű asszonyt. Az úton azonban megbetegedett, és haldokolva jutott el a grófnéhoz, akinek karjai közt meg is halt. A történet később [[Petrarca]], [[Heinrich Heine]], [[Robert Browning]] és [[Giosuè Carducci]] műveiben, [[Edmond Rostand]]: ''La Princesse Lointaine'' című drámájában éled újra azzal a változtatással, hogy az imádott nő nem Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, hanem leánya, Melisenda.
Hodierna tripoliszi grófné és jeruzsálemi királyi hercegnő halálozási dátuma ismeretlen; vélhetően az [[1160-as évek]]ben halt meg. Emlékezete [[Jaufré Rudel]] francia trubadúr a „távoli szerelemről” szóló művében maradt fent. Eszerint Hodierna hercegnő szépsége a zarándokokon keresztül eljutott francia földre is, s a költő azért vett részt a második keresztes hadjáratban, hogy megpillanthassa a gyönyörű asszonyt. Az úton azonban megbetegedett, és haldokolva jutott el a grófnéhoz, akinek karjai közt meg is halt. A történet később [[Petrarca]], [[Heinrich Heine]], [[Robert Browning]] és [[Giosuè Carducci]] műveiben, [[Edmond Rostand]]: ''La Princesse Lointaine'' című drámájában éled újra azzal a változtatással, hogy az imádott nő nem Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, hanem leánya, Melisenda.

== Jegyzetek ==
{{források}}

⚫
== Források és irodalom ==
=== Felhasznált irodalom ===
⚫
* {{cite book |last= Howarth |first= Stephen |others= ford. Pálvölgyi Endre |title= A templomosok titka |year= 1986 |publisher= Kossuth Kiadó |id= ISBN 963-09-2872-8 }}
⚫
* {{cite book |last= Read |first= Piers Paul |others= ford. Majorossy Judit |title= A templomosok |publisher= Gulliver Könyvkiadó Kft. |id= ISBN 963-92-3212-2 }}
* {{cite book |last= Runciman |first= Steven |authorlink= Steven Runciman |editor= Veszprémy László |others= ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna |title= A keresztes hadjáratok története |origyear= 1995 |year= 1999 |publisher= Osiris Kiadó |location= Budapest |id= ISBN 963-379-448-X }}

=== Kapcsolódó irodalom ===
⚫
* {{cite book |last= Hamilton |first= Bernard |editor= Derek Baker |title= Women in the Crusader States: The Queens of Jerusalem |year= 1978 |publisher= Ecclesiastical History Society }}
* {{hiv-web |url= http://www.crusades-encyclopedia.com/latinsourcewilliamoftyre.html |cím= Historia rerum in partibus transmarinis gestarum |elérés=2010-01-16 |szerző= Türoszi Vilmos |szerzőhiv= Türoszi Vilmos |nyelv= latin }}
* {{hiv-web |url= http://thelatinlibrary.com/albertofaix.html |cím= Historia Hierosolymitanae expeditionis |elérés=2010-01-16 |szerző= Aacheni Albert |szerzőhiv= Aacheni Albert |nyelv= latin }}

== Külső hivatkozások ==
* {{hiv-web |url= http://homepages.rootsweb.ancestry.com/~cousin/html/p235.htm#i26931 |cím= Hodierna tripoliszi grófné életrajzi adatai |elérés=2010-01-16 |munka= Ancestry.com |nyelv= angol }}
* {{hiv-web |url= http://www.templiers.net/foulcher-de-chartres/ |cím= Az első keresztes hadjárat története |elérés=2010-01-16 |munka= Templiers.net |nyelv= francia }}
* {{hiv-web |url= http://www.crusades-encyclopedia.com/recueil.html |cím= Az első keresztes hadjárat története |elérés=2010-01-16 |munka= Crusades-Encyclopedia.com |nyelv= angol }}
* {{hiv-web |url= http://www.fordham.edu/halsall/sbook1k.html |cím= A keresztes hadjáratok középkori forrásai |elérés=2010-01-16 |munka= Internet Medieval Sourcebook |nyelv= angol }}


{{Uralkodó
{{Uralkodó
31. sor: 51. sor:
|nő={{{nő}}}
|nő={{{nő}}}
}}
}}

⚫
== Források és irodalom ==
⚫
* {{cite book |last= Howarth |first= Stephen |others= ford. Pálvölgyi Endre |title= A templomosok titka |year= 1986 |publisher= Kossuth Kiadó |id= ISBN 963-09-2872-8 }}
⚫
* {{cite book |last= Read |first= Piers Paul |others= ford. Majorossy Judit |title= A templomosok |publisher= Gulliver Könyvkiadó Kft. |id= ISBN 963-92-3212-2 }}
⚫
* {{cite book |last= Runciman |first= Steven |title= A History of the Crusades: The Kingdom of Jerusalem |year= 1952 |publisher= Cambridge University Press }}


{{portál|középkor}}
{{portál|középkor}}

A lap 2010. január 17., 13:40-kori változata

Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, Tripolisz grófnéja és a haldokló Jaufré Rudel

Hodierna tripoliszi grófné, született Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő (1110 körül – 1164 körül) jeruzsálemi királyi hercegnő, házassága révén Tripolisz grófnéja.

Élete

Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő valamikor az 1110-es években jött világra II. Balduin jeruzsálemi király és Morfia melitenei úrnő harmadik gyermekeként. Születésekor frank nemesi származású édesapja edesszai grófként uralkodott, csak 1118-ban örökölte a jeruzsálemi koronát. Édesanyja egy örmény uralkodó leányaként keleti légkört teremtett a királyi udvarban. A négygyermekes családban nem volt fiúgyermek; a hercegnő és három nővére rendkívül szoros kapcsolatban álltak egymással. A négy hercegnő erős természete és öntörvényűsége széles körben ismert volt a keresztesek között; a korban példátlan magatartás abból fakadt, hogy fiúgyermek híján a jeruzsálemi király leányai egyikét szánta örökösének, s ennek megfelelően neveltette őket.

1135 körül – ekkorra már elhalálozott édesapja óhajának eleget téve – Hodierna királyi hercegnő házasságot kötött Rajmund tripoliszi trónörökössel, aki két évvel később örökölte meg a grófság koronáját. A házastársak kapcsolatát szinte a kezdetektől fogva veszekedések tarkították: a független, önálló Hodierna grófné heves féltékenységet váltott ki férjéből. Hivatalosan két gyermekük született; a szóbeszéd szerint azonban a második gyermek édesapja nem a tripoliszi gróf volt – az anyai nagynénje után Melisenda névre keresztelt leányt a törvényes származására vetülő gyanú miatt nem vette feleségül I. Mánuel bizánci császár. A történészek szerint a „valóságban valószínűleg semmi kétség sem férhetett Melisenda törvényes származásához,”[1] a bizánci császár csak ürügyként használta az igazi apa kiléte körüli szóbeszédet a jegyesség felbontásához, és a háttérben politika húzódott.

II. Rajmund tripoliszi grófnak és Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnőnek két gyermeke született:

  • Rajmund (1142 körül–1187), később Tripolisz grófja, Galilea fejedelme
  • Melisenda (1143 körül–1161 után), apáca.

1148-ban a feltételezések szerint a legidősebb nővér, az immáron uralkodó Melisenda jeruzsálemi királynő a tripoliszi grófné kérésére szervezte meg az I. Alfonz toulouse-i gróf elleni merényletet, mikor a gróf az országba érkezett, és trónkövetelőként lépett fel.[2] Viszonzásként Hodierna hercegnő végig támogatta nővérét annak tulajdon fia, III. Balduin jeruzsálemi király elleni küzdelmében. A harcokat végül a királynő 1152-ben elvesztette ugyan; azonban nabluszi birtokáról a száműzött uralkodónő és Hodierna grófné továbbra is befolyással bírtak a jeruzsálemi pátriárka megválasztása fölött. Ez idő tájt II. Rajmund gróf és felesége között újabb jelentős vitatkozás alakult ki; a gróf el akarta zárni hitvesét a világ elől. Melisenda királynő és fia északra jöttek, hogy beavatkozzanak a házastársak belügyeibe, és megegyezésre bírják őket. A két fél hajlandónak mutatkozott a kibékülésre; Hodierna grófné ugyanakkor jobbnak látta nővérével és unokaöccsével a fővárosba utazni egy rövid időre. Egy darabon a tripoliszi gróf is elkísérte őket; majd miközben visszafelé tartott Tripoliszba, meggyilkolták őt az asszaszinok.[3]

Hodierna özvegy grófné nyomban visszatért a városba, hogy átvegye a régensséget kiskorú fia felett. A jeruzsálemi király támogatta nagynénjét, megszerezte számára az állam nemeseinek beleegyezését és hűségét; hálából a grófné megengedte az uralkodónak, hogy a gróf halálát kihasználó muszlim támadás visszaverése céljából átadja Tartusz várát és a környező vidéket a templomosoknak.

1161-ben Hodierna özvegy grófné jelen volt Melisenda királynő halálos ágyánál. Édesanyja halála után a jeruzsálemi uralkodó átvette az irányítást Nablusz fölött, amit később az Oultrejordain feletti uralomért cserébe átadott Philippe de Milly templomos nagymesternek. Hodierna grófné elhunyt nővére nevében támogatta a cserét.

Hodierna tripoliszi grófné és jeruzsálemi királyi hercegnő halálozási dátuma ismeretlen; vélhetően az 1160-as években halt meg. Emlékezete Jaufré Rudel francia trubadúr a „távoli szerelemről” szóló művében maradt fent. Eszerint Hodierna hercegnő szépsége a zarándokokon keresztül eljutott francia földre is, s a költő azért vett részt a második keresztes hadjáratban, hogy megpillanthassa a gyönyörű asszonyt. Az úton azonban megbetegedett, és haldokolva jutott el a grófnéhoz, akinek karjai közt meg is halt. A történet később Petrarca, Heinrich Heine, Robert Browning és Giosuè Carducci műveiben, Edmond Rostand: La Princesse Lointaine című drámájában éled újra azzal a változtatással, hogy az imádott nő nem Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, hanem leánya, Melisenda.

Jegyzetek

  1. ↑ Runciman; 537. oldal
  2. ↑ Runciman; 481. oldal
  3. ↑ Runciman; 520. oldal

Források és irodalom

Felhasznált irodalom

  • Howarth, Stephen. A templomosok titka, ford. Pálvölgyi Endre, Kossuth Kiadó. ISBN 963-09-2872-8 (1986) 
  • Read, Piers Paul. A templomosok, ford. Majorossy Judit, Gulliver Könyvkiadó Kft.. ISBN 963-92-3212-2 
  • Runciman, Steven.szerk.: Veszprémy László: A keresztes hadjáratok története, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna, Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963-379-448-X [1995] (1999) 

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Előző:
Cecília francia királyi hercegnő
Tripolisz grófnéja
1137–1152		A Tripolisz Grófság címere
 Következő:
Echive de Bures galileai hercegnő
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hodierna_tripoliszi_grófné&oldid=6966456”