„III. Childerich frank király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Forrás: kisebb formai javítások,
8. sor: 8. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==
Tolnai Világtörténelme, Budapest, 1909.
Tolnai Világtörténelme, Budapest, 1909.

[[Kategória:Frank uralkodók]]


[[en:Childeric III]]
[[en:Childeric III]]
16. sor: 18. sor:
[[es:Childerico III]]
[[es:Childerico III]]
[[fa:شیلدریک سوم]]
[[fa:شیلدریک سوم]]
[[fi:Kilderik III]]
[[fr:Childéric III]]
[[fr:Childéric III]]
[[gl:Khilderico III]]
[[gl:Khilderico III]]
[[hr:Hilderik III.]]
[[hr:Hilderik III.]]
[[it:Childerico III]]
[[it:Childerico III]]
[[ja:キルデリク3世]]
[[la:Childericus III]]
[[la:Childericus III]]
[[lb:Childerich III.]]
[[lb:Childerich III.]]
[[nl:Childerik III]]
[[nl:Childerik III]]
[[ja:キルデリク3世]]
[[no:Childerik III]]
[[no:Childerik III]]
[[pl:Childeryk III]]
[[pl:Childeryk III]]
[[pt:Childerico III]]
[[pt:Childerico III]]
[[ru:Хильдерик III]]
[[ru:Хильдерик III]]
[[fi:Kilderik III]]
[[sv:Childerik III]]
[[sv:Childerik III]]
[[zh:希爾德里克三世]]
[[zh:希爾德里克三世]]


[[Kategória:frank uralkodók]]

A lap 2010. január 13., 19:10-kori változata

III. Childerich az utolsó Meroving házi frank király.

Uralkodása

II. Childerich fia volt, akit Kis Pipin és Karlmann majordomusok ültettek a trónra, de helyette valójában ők uralkodtak. A korabeli beszámolók szerint hosszú hajú, nyiratlan szakállú ember volt, akinek abból állt uralkodói tevékenysége, hogy meghalgatta a külföldi küldöttségeket és felelt nekik, úgy, ahogy a majordomusok parancsolták neki. Jövedelmét is a majordomusok szabták meg, ezért nem volt egyebe a királyi címen kivül, mint egy kis földje, villája, meg néhány szolgája, ezenkívül pedig mindenhova ökrös szekéren ment. Végül 751-ben Kis Pipin, amikor elérkezettnek látta az időt az árnyékkirály félreállítására, Soissonban magát királlyá koronáztatta, a királyt pedig kolostorba záratta, aki ott is halt meg 755-ben. Vele halt ki a Meroving-ház.

Forrás

Tolnai Világtörténelme, Budapest, 1909.