„Cseres Tibor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. január 12., 18:00-kori változata

Cseres Tibor, (eredeti nevén Portik Cseres Tibor), (Gyergyóremete, 1915. április 1. – Budapest, 1993. május 23.) magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke.

Jelentősége

Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében.

Életpályája

A gimnáziumot Budapesten végezte. 1936 és 1938 között a Békés-megyei Közlönynél dolgozott. Versesköteteit Pálos Tibor néven publikálta (Tájkép, elöl guggolva én, 1937, Békéscsaba) "Zöld levél árnyéka", 1942.

1945-ben a Viharsarok című "munkás és parasztújság" alapítója volt, ott többek közt Liska Tiborral dolgozott együtt. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tevékenykedése idején a magyarországi szlovák kisebbség, a békés-csanádi szlovák sziget" asszimilációjának okairól írt vezércikket (azt írva, hogy ez gazdasági okoknak, semmint "elnyomó kényszereknek" volt betudható).

Több évtizedig a XII. kerület, Németvölgy lakója volt.

Közéleti tevékenysége

1983-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. 1984. június 6-án Csurka István és Mészöly Miklós írókkal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, valamint személyesen is megjelentek bírósági tárgyalásán.

Az Írószövetség elnöke

A Magyar Írók Szövetsége 1986. november 29-én és 30-án tartott közgyűlésén választotta elnökévé Cserest, Hubay Miklós után, olyan időszakban, amikor a gyengülő kommunista hatalom az erjedés segítőjét, így ellenségét látta a szövetségben. A Kádár-rezsim mellett demonstráló kilépésre és új szervezet alapítására ösztönözték a 150-re becsült számú kommunista írót, de 1987 elejéig csak 28-an léptek ki (Almási Miklós, E. Fehér Pál, Köpeczi Béla, Moldova György, Szerdahelyi István – többen, mint Juhász Ferenc, vagy Szabó Magda azonban visszaléptek).

Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. 1987-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré és szilencimura ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint Csoóri Sándor és Csurka István. A szorítás csak 1988-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen.^[1] Cseres Tibor 1989-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda Göncz Árpád volt.

Emlékezete

Fájl:Cseres Tibor emlék táblája XII kerület Tartsay Vilmos utca 20.jpg

Emléktáblája a: Budapest XII. kerület Tartsay Vilmos utca 20

Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. Az 1990-es évek közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén Cseres Tibor napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel.

Díjai

József Attila-díj – 1951, 1955, 1965
Kossuth-díj – 1975
Munka Érdemrend, arany fokozat – 1981
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje – 1985
SZOT-díj – 1988
Az Év Könyve jutalom – 1985, 1988, 1991
Fitz József-díj- 1988
Kortárs-díj – 1990
A Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje – 1990
A Magyar Művészetért Alapítvány Díja – 1991

Művei

Hideg napok (1964. Lefordították angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román, szerb nyelvre.)
Vérbosszú Bácskában
Vízaknai csaták
Foksányi szoros
Parázna szobrok
Búcsú nélkül
Bizonytalan század
Én, Kossuth Lajos

Külső hivatkozások

Hideg napok műfordításokban Bábel Web Antológia

Jegyzetek

↑ Irószövetség.hu

[1] Irószövetség.hu

[1]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 A Magyar Írók Szövetsége [[1986]]. [[november 29.|november 29-én]] és 30-án tartott közgyűlésén választotta elnökévé Cserest, [[Hubay Miklós]] után, olyan időszakban, amikor a gyengülő [[Kommunizmus Magyarországon|kommunista hatalom]] az erjedés segítőjét, így ellenségét látta a szövetségben. A [[Kádár János|Kádár]]-rezsim mellett demonstráló kilépésre és új szervezet alapítására ösztönözték a 150-re becsült számú kommunista írót, de 1987 elejéig csak 28-an léptek ki ([[Almási Miklós]], [[E. Fehér Pál]], [[Köpeczi Béla]], [[Moldova György]], [[Szerdahelyi István]] – többen, mint [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]], vagy [[Szabó Magda]] azonban visszaléptek).
-Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. [[1987]]-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré és szilencimura ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint [[Csoóri Sándor]] és [[Csurka István]]. A szorítás csak [[1988]]-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a [[románia]]i magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen. <ref>[http://www.iroszovetseg.hu/html/tor6.html Irószövetség.hu]</ref> Cseres Tibor [[1989]]-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda [[Göncz Árpád]] volt.
+Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. [[1987]]-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré és szilencimura ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint [[Csoóri Sándor]] és [[Csurka István]]. A szorítás csak [[1988]]-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a [[románia]]i magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen.<ref>[http://www.iroszovetseg.hu/html/tor6.html Irószövetség.hu]</ref> Cseres Tibor [[1989]]-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda [[Göncz Árpád]] volt.
 == Emlékezete ==
@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 {{DEFAULTSORT:C~seres Tibor}}
 [[Kategória:Magyar írók]]
 [[Kategória:Kossuth-díjasok]]