„Krassóvár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzs. (vitalap | szerkesztései)
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: kisebb formai javítások,
74. sor: 74. sor:


{{DEFAULTSORT:Krassovar}}
{{DEFAULTSORT:Krassovar}}

[[en:Caraşova]]
[[en:Caraşova]]
[[eo:Caraşova]]
[[eo:Caraşova]]

A lap 2010. január 12., 13:49-kori változata

Krassóvár (Caraşova)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
MegyeKrassó-Szörény
KözségKrassóvár
Rangfalu
Irányítószám327065
SIRUTA-kód51813
Népesség
Népesség1891 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság12
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′
SablonWikidataSegítség

Krassóvár (1899-ig Krassova, románul: Caraşova, horvátul: Krašova) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Egykor Krassó vármegye székhelye.

Fekvése

Resicabányától 10 km-re délre a Karas bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a Karas folyó nevéből származik, az pedig a kárász halnévből való.

Története

Krassó vár a Krassó folyó torkolatánál épült. Krassó megye névadója volt, és egyben a róla elnevezett megye fő helye védelem és a Bolgárország, illetve Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából.

István király Krassó székhellyel a területet határispánsággá szervezte.

A tatárjárás alatt a Krassó folyó torkolatánál fekvő első Krassó (Haram) vár hadi jelentőségét elveszítette. Ezt követően a hegyi kővárak építése idején emelték a folyó eredeténél Krassó fővárát.

1323-ban említi először oklevél Kraso néven. A vár ekkor a kalocsai érsek birtokában volt, aki Krassóban várnagyot is tartott, aki az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot gyakorolt.

1358-ban királyi vár volt, melynek uradalmát a Székás(patak) birtokkal írták határosnak.

1429 és 1435 között a Német Lovagrend vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el.

A Krassófő alatt kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet. Krassó magyar lakossága mellé Nagy Lajos idejében menekülő bolgárok költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét.

1910-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.

Lakosság

1992-ben társközségeivel együtt 3550 lakosából 3206 horvát, 114 cigány, 18 magyar és 15 német volt.

Délszlávok Romániában

2002-ben 3260-an lakták:

  • Románok: 4,41% (144)
  • Magyarok: 0,36% (12)
  • Romák (cigányok): 4,47% (146)
  • Németek: 0,49% (16)
  • Szerbek: 0,49% (16)
  • Bolgárok: 0,03% (1)
  • Horvátok: 84,60% (2 758)
  • Csehek: 0,03% (1)
  • Más etnikumúak: 4,96% (162)
  • Be ne vallott etnikum: 0,12% (4)

Látnivalók

  • Ősi vára a Karas bal partján található.
  • Határában található a Krassó-folyó szurdoka, festői látványt nyújtanak a szurdok meredek partfalai kisebb-nagyobb barlangjaival.

Kultúra

  • Karaševska Zora (horvát együttes)
  • Mladi Karaševci (szerb együttes)

Források

Külső hivatkozások