„Krassóvár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: kisebb formai javítások, |
|||
74. sor: | 74. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Krassovar}} |
{{DEFAULTSORT:Krassovar}} |
||
[[en:Caraşova]] |
[[en:Caraşova]] |
||
[[eo:Caraşova]] |
[[eo:Caraşova]] |
A lap 2010. január 12., 13:49-kori változata
Krassóvár (Caraşova) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Krassóvár |
Rang | falu |
Irányítószám | 327065 |
SIRUTA-kód | 51813 |
Népesség | |
Népesség | 1891 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 12 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 205 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 21° 52′ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Krassóvár (1899-ig Krassova, románul: Caraşova, horvátul: Krašova) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Egykor Krassó vármegye székhelye.
Fekvése
Resicabányától 10 km-re délre a Karas bal partján fekszik.
Nevének eredete
Neve a Karas folyó nevéből származik, az pedig a kárász halnévből való.
Története
Krassó vár a Krassó folyó torkolatánál épült. Krassó megye névadója volt, és egyben a róla elnevezett megye fő helye védelem és a Bolgárország, illetve Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából.
István király Krassó székhellyel a területet határispánsággá szervezte.
A tatárjárás alatt a Krassó folyó torkolatánál fekvő első Krassó (Haram) vár hadi jelentőségét elveszítette. Ezt követően a hegyi kővárak építése idején emelték a folyó eredeténél Krassó fővárát.
1323-ban említi először oklevél Kraso néven. A vár ekkor a kalocsai érsek birtokában volt, aki Krassóban várnagyot is tartott, aki az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot gyakorolt.
1358-ban királyi vár volt, melynek uradalmát a Székás(patak) birtokkal írták határosnak.
1429 és 1435 között a Német Lovagrend vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el.
A Krassófő alatt kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet. Krassó magyar lakossága mellé Nagy Lajos idejében menekülő bolgárok költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét.
1910-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.
Lakosság
1992-ben társközségeivel együtt 3550 lakosából 3206 horvát, 114 cigány, 18 magyar és 15 német volt.
2002-ben 3260-an lakták:
- Románok: 4,41% (144)
- Magyarok: 0,36% (12)
- Romák (cigányok): 4,47% (146)
- Németek: 0,49% (16)
- Szerbek: 0,49% (16)
- Bolgárok: 0,03% (1)
- Horvátok: 84,60% (2 758)
- Csehek: 0,03% (1)
- Más etnikumúak: 4,96% (162)
- Be ne vallott etnikum: 0,12% (4)
Látnivalók
- Ősi vára a Karas bal partján található.
- Határában található a Krassó-folyó szurdoka, festői látványt nyújtanak a szurdok meredek partfalai kisebb-nagyobb barlangjaival.
Kultúra
- Karaševska Zora (horvát együttes)
- Mladi Karaševci (szerb együttes)
Források
Külső hivatkozások
- (horvátul) a horvát közösség oldala
- Krassóvár