„Grigore Alexandrescu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. január 11., 05:23-kori változata

Grigore Alexandrescu (Târgovişte, 1810. február 22. – Bukarest, 1885. november 25.) román költő, állatmeseíró.

Élete

1810-ben született Târgovişte-ban M. Lixandrescu kincstáros negyedik gyermekeként. Hamar megismerkedett a zord élettel: árva maradt és szegény, de már kiskorában okos volt és fantasztikus memóriával rendelkezett. Görögül és franciául tanult, Bukarestben a Sfantul Sava nevelőintézet diákja lett, ahol osztálytársa volt Ion Ghica is. Mindenkit lenyűgözött költészeti tehetségével. Megismerkedik Ion Heliade Rădulescuval, aki a Curierul Românesc vezetője volt. Először ebben a folyóiratban jelentek meg versei (Miezul nopţii). Verseiben olyan eszmék születtek, amely az 1848-as forradalmat készítette elő.

Egy ideig hivatalnok volt. Néhány verse miatt (Anul 1840, Lebăda şi puii corbului) a börtön hűvösét is megízlelte. Miután kiengedték magas állásokat töltött be, 1848-ban a Poporul suveran folyóirat szerkesztője volt. Az utolsó 25 évében értelmileg visszaesettnek bélyegezték. 1885-ben halt meg Bukarestben, szegényen.

Munkássága

Versei lírája főleg romantikus meditációk, melyre nagy hatással volt Lamartine versei. A hangvétel általában különlegesen fantasztikus és humoros, néha ironikus is. Legnagyobb sikert arató műve az Umbra lui Mircea la Cozia, melynek ihletője egy olténiai kirándulás volt barátjával, Ion Ghica-val. Az utolsó hiteles állatmeseíró volt a román irodalomban: 40 fabulát hagyott hátra például Cânele şi căţelul (A kutya és az eb), Boul şi viţelul (Az ökör és a borjú), Dreptatea Leului (Az oroszlán igaza), Vulpea liberală (A liberális róka)), melyben az igazság álarcot viselt a hatalmasok cenzúrája miatt. Fordított Lamartine és Byron műveket is.

Művei

Poezii (1842)
Suvenire si impresii, epistole si fabule (1847)
Meditaţii, elegii, epistole, satire şi fabule (1863)
Memorial (1842)
Poezii (1938)

Irodalom

Academia Republicii Populare Române, Dicţionar Enciclopedic Român, Editura Politică, Bukarest, 1962-1966

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Grigore Alexandrescu témában.

Sablon:Csonk-Román életrajz

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
-[[1810]]-ben született Târgovişte-ban ''M. Lixandrescu'' kincstáros negyedik gyermekeként. Hamar megismerkedett a zord élettel: árva maradt és szegény, de már kiskorában okos volt és fantasztikus memóriával rendelkezett. Görögül és franciául tanult, Bukarestben a ''Sfantul Sava'' nevelőintézet diákja lett, ahol osztálytársa volt [[Ion Ghica]] is. Mindenkit lenyűgözött költészeti tehetségével. Megismerkedik [[Ion Heliade Rădulescu]]val, aki a ''Curierul Românesc'' vezetője volt. Először ebben a folyóiratban jelentek meg versei (''Miezul nopţii''). Verseiben olyan eszmék születtek, amely az [[1848-as forradalom|1848-as forradalmat]] készítette elő.
+[[1810]]-ben született Târgovişte-ban ''M. Lixandrescu'' kincstáros negyedik gyermekeként. Hamar megismerkedett a zord élettel: árva maradt és szegény, de már kiskorában okos volt és fantasztikus memóriával rendelkezett. Görögül és franciául tanult, Bukarestben a ''Sfantul Sava'' nevelőintézet diákja lett, ahol osztálytársa volt [[Ion Ghica]] is. Mindenkit lenyűgözött költészeti tehetségével. Megismerkedik [[Ion Heliade Rădulescu]]val, aki a ''Curierul Românesc'' vezetője volt. Először ebben a folyóiratban jelentek meg versei ''(Miezul nopţii)''. Verseiben olyan eszmék születtek, amely az [[1848-as forradalom|1848-as forradalmat]] készítette elő.
 Egy ideig hivatalnok volt. Néhány verse miatt (''Anul 1840'', ''Lebăda şi puii corbului'') a börtön hűvösét is megízlelte. Miután kiengedték magas állásokat töltött be, [[1848]]-ban a ''Poporul suveran'' folyóirat szerkesztője volt. Az utolsó 25 évében értelmileg visszaesettnek bélyegezték. [[1885]]-ben halt meg Bukarestben, szegényen.