„Szöveg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Obersachsebot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: en:Text
Maksim-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: en:Text (literary theory), pl:Tekst (literatura)
15. sor: 15. sor:
[[Kategória:Kommunikáció]]
[[Kategória:Kommunikáció]]


[[en:Text (literary theory)]]
[[ca:Text]]
[[ca:Text]]
[[cs:Text]]
[[cs:Text]]
33. sor: 34. sor:
[[nn:Tekst]]
[[nn:Tekst]]
[[no:Tekst]]
[[no:Tekst]]
[[pl:Tekst (literatura)]]
[[pt:Texto]]
[[pt:Texto]]
[[ru:Текст]]
[[ru:Текст]]

A lap 2010. január 10., 22:03-kori változata

A szöveg megfelelője gyakorlatilag az összes európai nyelvben "Text" (különböző írásképekkel a nemzeti helyesírás miatt) ami a latin "textum" szóból ered, amely szó eredeti jelentése; szövet, szöveg. A magyarban a nyelvújítás idején a jelentést magyar szóval jelöltük. A szöveg egy összefüggő és a környezetétől jól elhatárolt vagy elhatárolható megnyilvánulás, kijelentés írott vagy tágabb értelemben nem írott de (le)írható nyelven. A nem feltétlenül írott, de leírható szövegre példa a dalszöveg, egy film szövege vagy improvizált színházi szöveg.

Egy szöveg ábrázolásához szükség van írásra is, amely eszköztárval (pl. betűkkel) fonémákat, szótagokat, ill. szavakat és fogalmakat kódol. Különböző kultúrák és korok erre a célra különböző jelrendszert használnak. A szöveg egyik legfontosabb és megkerülhetetlen (immanens) tulajdonsága, amelyet mind az író mind az olvasó kénytelen követni (ha a szöveget olvasni akarja) a linearitás.

Az írott szöveg az emeberiség történelmében hatalmas előrelépés, hiszen így a történelme folyamán egyedüli módon lehetővé vált az információ személytől térben és időben független tárolása szemben a szájhagyománnyal, amely mind térben mind időben adott személyhez vagy személyekhez kötött. A történelemről ránk maradt információk legnagyobb része a XX. századig írásos szövegemlékekből áll. Azok a szövegek, amelyek olyan kultúráktól származnak, ahol az írásos információrögzítés létezik, a szövegek felépítése alapvetően különbözik az olyan kultúrák szövegeitől, ahol információk csak szájhagyomány utján maradtak fenn. A társadalomtudományokban a szöveges hagyomány nélküli kultúrákat nagyrészt az ókori ill. történelme előtti kultúrákhoz sorolják. Így a társadalomtudományban létezik a kultúrának egy olyan fontos meghatározása, amelynek alapjául közvetetten bár de a szöveg szolgál.

Forrás

  • Robert-Alain de Beaugrande und Wolfgang Ulrich Dressler: Einführung in die Textlinguistik, ISBN 3484220287
  • Klaus Brinker: Linguistische Textanalyse. Eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. 6. Aufl. Berlin: Erich Schmidt, 2005. ISBN 3-503-07948-3
  • Stephan Kammer, Roger Lüdeke (Kiadó): Texte zur Theorie des Textes. Reclam, Stuttgart 2005. ISBN 3-15-017652-2.