„Szöveg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: en:Text |
a Bot: következő hozzáadása: en:Text (literary theory), pl:Tekst (literatura) |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
[[Kategória:Kommunikáció]] |
[[Kategória:Kommunikáció]] |
||
[[en:Text (literary theory)]] |
|||
[[ca:Text]] |
[[ca:Text]] |
||
[[cs:Text]] |
[[cs:Text]] |
||
33. sor: | 34. sor: | ||
[[nn:Tekst]] |
[[nn:Tekst]] |
||
[[no:Tekst]] |
[[no:Tekst]] |
||
[[pl:Tekst (literatura)]] |
|||
[[pt:Texto]] |
[[pt:Texto]] |
||
[[ru:Текст]] |
[[ru:Текст]] |
A lap 2010. január 10., 22:03-kori változata
A szöveg megfelelője gyakorlatilag az összes európai nyelvben "Text" (különböző írásképekkel a nemzeti helyesírás miatt) ami a latin "textum" szóból ered, amely szó eredeti jelentése; szövet, szöveg. A magyarban a nyelvújítás idején a jelentést magyar szóval jelöltük. A szöveg egy összefüggő és a környezetétől jól elhatárolt vagy elhatárolható megnyilvánulás, kijelentés írott vagy tágabb értelemben nem írott de (le)írható nyelven. A nem feltétlenül írott, de leírható szövegre példa a dalszöveg, egy film szövege vagy improvizált színházi szöveg.
Egy szöveg ábrázolásához szükség van írásra is, amely eszköztárval (pl. betűkkel) fonémákat, szótagokat, ill. szavakat és fogalmakat kódol. Különböző kultúrák és korok erre a célra különböző jelrendszert használnak. A szöveg egyik legfontosabb és megkerülhetetlen (immanens) tulajdonsága, amelyet mind az író mind az olvasó kénytelen követni (ha a szöveget olvasni akarja) a linearitás.
Az írott szöveg az emeberiség történelmében hatalmas előrelépés, hiszen így a történelme folyamán egyedüli módon lehetővé vált az információ személytől térben és időben független tárolása szemben a szájhagyománnyal, amely mind térben mind időben adott személyhez vagy személyekhez kötött. A történelemről ránk maradt információk legnagyobb része a XX. századig írásos szövegemlékekből áll. Azok a szövegek, amelyek olyan kultúráktól származnak, ahol az írásos információrögzítés létezik, a szövegek felépítése alapvetően különbözik az olyan kultúrák szövegeitől, ahol információk csak szájhagyomány utján maradtak fenn. A társadalomtudományokban a szöveges hagyomány nélküli kultúrákat nagyrészt az ókori ill. történelme előtti kultúrákhoz sorolják. Így a társadalomtudományban létezik a kultúrának egy olyan fontos meghatározása, amelynek alapjául közvetetten bár de a szöveg szolgál.
Forrás
- Robert-Alain de Beaugrande und Wolfgang Ulrich Dressler: Einführung in die Textlinguistik, ISBN 3484220287
- Klaus Brinker: Linguistische Textanalyse. Eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. 6. Aufl. Berlin: Erich Schmidt, 2005. ISBN 3-503-07948-3
- Stephan Kammer, Roger Lüdeke (Kiadó): Texte zur Theorie des Textes. Reclam, Stuttgart 2005. ISBN 3-15-017652-2.