„Apellész” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablon:Művészeti lexikon forrássablon beszúrása |
a Sablon:Művészeti lexikon forrássablon beszúrása |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
*{{ |
*{{Művlex|1}} |
||
{{portál|ókor}} |
{{portál|ókor}} |
A lap 2010. január 10., 13:30-kori változata
Apellész (Kr. e. 340 – Kr. e. 300 között működött) görög festő.
Az ókor legnagyobb görög festője. A kis-ázsiai Kolophónban született, Kis-Ázsia több városában dolgozott. Járt a görög anyaországban is, s Pamphilosz tanítványa, a sziküóni festőiskola tagja lett. Mint Nagy Sándor udvari festője, Kisázsiába is követte az uralkodót, s I. Ptolemaiosz egyiptomi udvarában is megfordult. A hagyomány, különösen a nevéhez fűződő számos anekdota, egyéniségének és művészetének utolérhetetlen báját emeli ki, de festésmódjáról -mivel képe nem maradt fenn- igen kevés adatunk van. Képein állítólag csupán négy színt (fehér, fekete, sárga, vörös) és azoknak árnyalatait használta, s a kész festményt a színeket tompító vékony mázzal vonta be. Mestere volt a körvonalak rajzának és a színhatásoknak is. Csodálták portréművészetét: ő festette az első önarcképet, valamint Nagy Sándor csak neki engedte meg, hogy lefesse. Leghíresebb műve a „Tengerből felmerülő Aphrodité" volt. Nagy Sándort többször is megfestette, kísérői közt is. Műveinek még másolatai sem maradtak ránk.
Források
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.