„Bíró Zoltán (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1. sor: 1. sor:
'''Bíró Zoltán''' ([[Budapest]], [[1941]]. [[április 21]]. -) irodalomtörténész
'''Bíró Zoltán''' ([[Budapest]], [[1941]]. [[április 21]]. –- ) irodalomtörténész


==Élete==
==Élete==
Bíró Zoltán [[1941]]. [[április 21]]-én született [[Budapest]]en.
Bíró Zoltán [[1941]]. [[április 21]]-én született [[Budapest]]en.


[[1969]]-ben diplomázott az [[ELTE]] magyar-népművelés szakán. [[1982]]-ben francia nyelvből állami középfokú nyelvvizsgát tett. A [[JATE]]-n summa cum laude fokozattal doktorált. [[1969]] óta publikált különböző irodalmi lapokban, folyóiratokban. Eddig mintegy 100 publikációja jelent meg. Leginkább a Tiszatáj, a Forrás, a Napjaink, a Kortárs, a [[Hitel (folyóirat)|Hitel]], a Látóhatár közölte írásait. [[1988]]. [[július 1]]-től docensként dolgozott a [[Juhász Gyula Tanárképző Főiskola]] Magyar Irodalom Tanszékén. Még ugyanebben az évben lett a [[Hitel (folyóirat)|Hitel]] alapító-szerkesztője, és 4 éven át vezette a lapot. Az [[MDF]] egyik alapító tagja volt, [[1987]]. [[szeptember 27]]-én pedig az első (ügyvezető) elnöke lett 1989. október 21-ig. 1991-ben kilépett a pártból és [[Pozsgay Imre|Pozsgay Imrével]] közösen megszervezték a [[Nemzeti Demokrata Szövetség]]et, aminek [[1996]]-os megszűntéig társelnöke volt (Pozsgayval).
[[1969]]-ben diplomázott az [[ELTE]] magyar-népművelés szakán. [[1982]]-ben [[francia nyelv]]ből állami középfokú nyelvvizsgát tett. A [[JATE]]-n summa cum laude fokozattal doktorált. [[1969]] óta publikált különböző irodalmi lapokban, folyóiratokban. Eddig mintegy 100 publikációja jelent meg. Leginkább a [[Tiszatáj]], a Forrás, a Napjaink, a [[Kortárs (folyóirat)|Kortárs]], a [[Hitel (folyóirat)|Hitel]], a Látóhatár közölte írásait. [[1988]]. [[július 1]]-től docensként dolgozott a [[Juhász Gyula Tanárképző Főiskola]] Magyar Irodalom Tanszékén. Még ugyanebben az évben lett a [[Hitel (folyóirat)|Hitel]] alapító-szerkesztője, és 4 éven át vezette a lapot. Az [[MDF]] egyik alapító tagja volt, [[1987]]. [[szeptember 27]]-én pedig az első (ügyvezető) elnöke lett [[1989]]. [[október 21]]-ig. [[1991]]-ben kilépett a pártból és [[Pozsgay Imre|Pozsgay Imrével]] közösen megszervezték a [[Nemzeti Demokrata Szövetség]]et, aminek [[1996]]-os megszűntéig társelnöke volt (Pozsgayval).


Kandidátusi értekezését [[1996]]-ban védte meg a népi írói mozgalom, ill. a Válasz című folyóirat gondolatkörének vizsgálata tárgyában, ettől az időponttól az irodalomtudomány kandidátusa. A dolgozat opponensei [[Czine Mihály]] és [[Pomogáts Béla]] voltak.
Kandidátusi értekezését [[1996]]-ban védte meg a [[népi írók|népi írói mozgalom]], ill. a [[Válasz]] című folyóirat gondolatkörének vizsgálata tárgyában, ettől az időponttól az irodalomtudomány kandidátusa. A dolgozat opponensei [[Czine Mihály]] és [[Pomogáts Béla]] voltak.


Az utóbbi években eszmetörténeti és politikatörténeti előadásokat tartott [[Japán]]ban, [[Svédország]]ban, [[Franciaország]]ban.
Az utóbbi években eszmetörténeti és politikatörténeti előadásokat tartott [[Japán]]ban, [[Svédország]]ban, [[Franciaország]]ban.


==Kutatási területei==
==Kutatási területei==
Kutatási területeihez tartozik Ady és a magyar századelő, valamint a jelentősebb magyar történelmi fordulópontok eszmetörténeti jelentősége a magyar irodalomban; valamint a nemzettudat, nemzeti önismeret a magyar irodalomban.
Kutatási területeihez tartozik [[Ady Endre]] és a magyar századelő, valamint a jelentősebb magyar történelmi fordulópontok eszmetörténeti jelentősége a magyar irodalomban; valamint a nemzettudat, nemzeti önismeret a magyar irodalomban.


==Könyvei==
==Könyvei==
* Vállalások és kételyek (esszék, tanulmányok, Szépirodalmi Könyvkiadó, [[1987]])
* ''Vállalások és kételyek''. Esszék, tanulmányok (Szépirodalmi Könyvkiadó, [[1987]])
* Saját út (A népi írók magyar jövőképe [[1945]]-[[1949]]) (Eötvös Kiadó, [[1988]])
* ''Saját út''. A népi írók magyar jövőképe [[1945]]–[[1949]] (Eötvös Kiadó, [[1988]])
* Októberi kérdések (Püski-Eötvös [[1988]])
* ''Októberi kérdések'' (Püski-Eötvös, [[1988]])
* Egy év után, választás előtt (Beszélgetések Pozsgay Imrével) (Püski Kiadó, [[1990]])
* ''Egy év után, választás előtt''. Beszélgetések [[Pozsgay Imre|Pozsgay Imrével]] (Püski Kiadó, [[1990]])
* Elhervadt forradalom (Püski Kiadó, [[1993]])
* ''Elhervadt forradalom'' (Püski Kiadó, [[1993]])
* [[Ady Endre]] sorsköltészete (Püski Kiadó, [[1998]])
* ''[[Ady Endre]] sorsköltészete'' (Püski Kiadó, [[1998]])
* Két nemzedék, a magyar irodalom két nagy nemzedéke a 20. század magyar irodalomában (Nemzeti Tankönyvkiadó, [[2001]])
* ''Két nemzedék.'' A magyar irodalom két nagy nemzedéke a 20. században (Nemzeti Tankönyvkiadó, [[2001]])


==Forrás==
==Forrás==
26. sor: 26. sor:
* [http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127840 Magyar Hírlap]
* [http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127840 Magyar Hírlap]
* [http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/irodalom/birotudoneltr.htm Tudományos életrajza]
* [http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/irodalom/birotudoneltr.htm Tudományos életrajza]

{{MDFelnök
|mostani=Bíró Zoltán|
|elozo=–|
|kovetkezo=Antall József|
|év1=1987. szeptember 27.|
|év2=1989. október 21.
}}


[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]

A lap 2010. január 9., 06:01-kori változata

Bíró Zoltán (Budapest, 1941. április 21. –- ) irodalomtörténész

Élete

Bíró Zoltán 1941. április 21-én született Budapesten.

1969-ben diplomázott az ELTE magyar-népművelés szakán. 1982-ben francia nyelvből állami középfokú nyelvvizsgát tett. A JATE-n summa cum laude fokozattal doktorált. 1969 óta publikált különböző irodalmi lapokban, folyóiratokban. Eddig mintegy 100 publikációja jelent meg. Leginkább a Tiszatáj, a Forrás, a Napjaink, a Kortárs, a Hitel, a Látóhatár közölte írásait. 1988. július 1-től docensként dolgozott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén. Még ugyanebben az évben lett a Hitel alapító-szerkesztője, és 4 éven át vezette a lapot. Az MDF egyik alapító tagja volt, 1987. szeptember 27-én pedig az első (ügyvezető) elnöke lett 1989. október 21-ig. 1991-ben kilépett a pártból és Pozsgay Imrével közösen megszervezték a Nemzeti Demokrata Szövetséget, aminek 1996-os megszűntéig társelnöke volt (Pozsgayval).

Kandidátusi értekezését 1996-ban védte meg a népi írói mozgalom, ill. a Válasz című folyóirat gondolatkörének vizsgálata tárgyában, ettől az időponttól az irodalomtudomány kandidátusa. A dolgozat opponensei Czine Mihály és Pomogáts Béla voltak.

Az utóbbi években eszmetörténeti és politikatörténeti előadásokat tartott Japánban, Svédországban, Franciaországban.

Kutatási területei

Kutatási területeihez tartozik Ady Endre és a magyar századelő, valamint a jelentősebb magyar történelmi fordulópontok eszmetörténeti jelentősége a magyar irodalomban; valamint a nemzettudat, nemzeti önismeret a magyar irodalomban.

Könyvei

  • Vállalások és kételyek. Esszék, tanulmányok (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987)
  • Saját út. A népi írók magyar jövőképe 1945–1949 (Eötvös Kiadó, 1988)
  • Októberi kérdések (Püski-Eötvös, 1988)
  • Egy év után, választás előtt. Beszélgetések Pozsgay Imrével (Püski Kiadó, 1990)
  • Elhervadt forradalom (Püski Kiadó, 1993)
  • Ady Endre sorsköltészete (Püski Kiadó, 1998)
  • Két nemzedék. A magyar irodalom két nagy nemzedéke a 20. században (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001)

Forrás


Elődje:
{{{előző}}}
A Magyar Demokrata Fórum elnöke
1987. szeptember 27. – 1989. október 21.
 Utódja:
{{{következő}}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bíró_Zoltán_(politikus)&oldid=6858939”