„Villányi borvidék” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Oportó -> Portugieser, a Portugieser-ben leírtak (és az EU) miatt. |
a Térkép hozzáad, infobox helyrerak, forrás megjelöl |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Borvidék infobox |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
{{Borvidék1 |
|||
| név = Villány-Siklósi |
| név = Villány-Siklósi |
||
| kép = |
| kép = Wine regions Hungary Villany.svg |
||
| képméret = 300px |
|||
| képaláírás = ''A régió elhelyezkedése'' |
|||
| típus = I. II. osztályú szőlőkataszter, ''nemzetközi besorolása nincs'' |
| típus = I. II. osztályú szőlőkataszter, ''nemzetközi besorolása nincs'' |
||
| év = |
| év = |
||
32. sor: | 33. sor: | ||
{{Magyarország borvidékei}} |
{{Magyarország borvidékei}} |
||
== Forrás == |
|||
⚫ | |||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.pecsiborozo.hu Pécsi Borozó (magazin)] |
*[http://www.pecsiborozo.hu Pécsi Borozó (magazin)] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Pécsi gasztronómia]] |
[[Kategória:Pécsi gasztronómia]] |
A lap 2010. január 8., 23:25-kori változata
Villány-Siklósi borvidék | |
A régió elhelyezkedése | |
Adatok | |
Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Borrégió | Dél-Dunántúli borrégió |
Éghajlat | mediterrán |
Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, mészkő és agyag |
Régió területe | 2100 hektár |
Szőlőfajták | Kadarka, Portugieser, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, Olaszrizling, Tramini és Ottonel muskotály |
Érési időszak | szeptember |
Bortermelés | Villányi Cabernet Franc, Villányi Cabernet Sauvignon |
Megjegyzések | A vidék nemzetközi borversenyeken is elismert legjobb borai: Vylyan Duennium 2003 és Gere Attila Pincészete Kopár Cuvée 2003; |
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány-Siklósi témájú médiaállományokat. |
A Villány-Siklósi úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb borvidéke a villányi. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány-Siklósi borvidék esetében két nagy településhez kötődő eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Mediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.
Szőlőfajták/borok
A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.
Települések
Villányi Körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava és Turony
Történelem
Honfoglaló őseink, a rómaiak meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Kékoportót, mely máig uralkodó fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxéra járvány után a francia fajták: a Cabernet, a Merlot és a Pinot Noir. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől szabadulva az 1980-as évek végén kezdték el a kistermelők a saját bortermelést. Piacorientált hozzáállásuk, a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét. 1987-ben a Szőlő és Bor városa megtisztelő címet érdemelte ki Villány a nemzetközi zsűritől. Egy évvel később pedig megalakult a Villányi Borőrök rendje is.