„Neszmélyi borvidék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsTom (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
CsTom (vitalap | szerkesztései)
Térkép hozzáadva, Borsablon újabbra cserélve
2. sor: 2. sor:
| név = Ászár–Neszmélyi
| név = Ászár–Neszmélyi
| kép = Wine regions Hungary Aszar-Neszmely.svg
| kép = Wine regions Hungary Aszar-Neszmely.svg
| képaláírás = ''A régió elhelyezkedése''
| képméret = 300px
| típus = I. II. osztályú szőlőkataszter, ''nemzetközi besorolása nincs''
| típus = I. II. osztályú szőlőkataszter, ''nemzetközi besorolása nincs''
| év = 1977
| év = 1977

A lap 2010. január 8., 23:15-kori változata

Ászár–Neszmélyi borvidék
A régió elhelyezkedése
A régió elhelyezkedése
Adatok
Minőségbesorolási kategóriaI. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Besorolás éve1977
OrszágMagyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
BorrégióÉszak-Dunántúli borrégió
Éghajlatkontinentális
Talajösszetevőklöszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit
Régió területe1432 hektár
SzőlőfajtákChardonnay, Ezerjó, Rizlingszilváni, Tramini, Olaszrizling, Rajnai rizling, Zöld veltelini, Cserszegi fűszeres és Királyleányka; kis mennyiségben kékszőlők: Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir és Merlot
Érési időszakszeptember vége
BortermelésNeszmélyi Chardonnay, Neszmélyi Fűszeres Tramini
MegjegyzésekNemzetközi díjnyertes a Hilltop Neszmélyi Prémium Chardonnay 2005
A Wikimédia Commons tartalmaz Ászár–Neszmélyi témájú médiaállományokat.

Az Ászár–Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.

Története

A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talaj immunis a szőlőgyökértetűre és a fajtaszerkezet is megváltozott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, melyet az új telepítések hatására 1977-ben visszaszerzett.

A borvidék jellemzői

Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is előfordul. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás alacsony és a napsütéses órák száma is elég magas. Legjobb termő területei 150-300 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.

A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak

Termesztett szőlőfajták

Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.

Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöldszilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.

A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.

A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.

Borházak és pincészetek

Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.

Forrás

  • Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
  • 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól
  • 9/2006 (II. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról
  • 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról

Külső hivatkozások