„Nemesnép” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Mami (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: következő hozzáadása: en:Nemesnép |
||
57. sor: | 57. sor: | ||
[[Kategória:Zala megye települései|Nemesnep]] |
[[Kategória:Zala megye települései|Nemesnep]] |
||
[[en:Nemesnép]] |
|||
[[eo:Nemesnép]] |
[[eo:Nemesnép]] |
||
[[it:Nemesnép]] |
[[it:Nemesnép]] |
A lap 2010. január 7., 23:34-kori változata
Nemesnép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Kistérség | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 8976 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 117 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 12,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″ | |||
Nemesnép weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesnép témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesnép Zala megye északnyugati részén, a szlovén határ mentén elhelyezkedő szeres község. Önkormányzata Csesztregen működik.
Közlekedés
Nemesnép egyik fontos útja a Csesztreg–Szentgyörgyvölgy kisebb forgalmú mellékút. Ebből ágazik le egy út a falu északi határában, és halad tovább a szlovén Kebeleszentmárton településre. A település határában működő határátkelő minden nap 8 és 16 óra között várja a határt átlépni szándékozó európai uniós állampolgárokat. Az előbbi útra csatlakozik a település külterületén két további út is, a faluhoz közelebb lévő részen egy Bagladról, távolabb egy Lendvajakabfa felől érkező mellékút.
Autóbusszal Csesztreg felé Zalaegerszeg és Lenti érhető el közvetlen járatokkal, illetve északra Őriszentpéter.
Történet
A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. Nemesnépnek, mint tipikus őrségi településnek a kialakulása a 10-12. századra tehető mint gyepűn túli határőr telep létrejötte.
A 13. században több okleveles forrás is már nemesnépi nemeseket említ. 1407-ben konkrét okleveles forrás említi, hogy kiszolgált királyi katonákat telepítettek itt le, akik szintén nemességet kaptak. 1513-ban 16 egytelkes nemest sorol fel az adólajstrom, megjegyezve, hogy a falunak csak az egyik fele dikáltatott. A falu említése ekkor: Nemesnepfalua. Gyakran említik a települést alsó- és felső nemesnép faluként is.
A Zala Megyei Levéltárban a mai napig megvan annak a pernek az iratanyaga, amely arról szól, hogy a község nemes lakói egy gyújtogató Göde nevű nemes embert, mivel az akkori megyei hatóság vele szemben nem intézkedett, halálra ítéltek és megégettek. A helyben megszövegezett ítéletet több mint 70 nemesnépi családfő írta alá, akiket aztán a vármegyei hatóság később kollektíven ítélt el, a közösségre szabva ki a büntetést. Az égetés helye a falu külterületén ma is megtalálható.
A település lakossága a 19-20. század fordulóján ezer fő körül volt, a trianoni határ és a módos gazdákat érintő kitelepítések, az 50-es évek oda hatottak, hogy a lakosságszám mára 147 főre csökkent. A település jellegzetessége, hogy a mai napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes sétákat lehet tenni. A település külterületén, még évekkel ezelőtt, tájvédelmi körzetben fekete gólyák fészkeltek, amelyek rendkívül ritka és védett madarak. Jelentős hagyománya van az olajütésnek (tökmagból), ennek időszaka december–február. A több mint száz éves, kézi erővel működő olajprés ilyenkor megtekinthető.
A régi szerek elnevezése a mai napig fennmaradt – Németszer, Simonszer, Gödeszer. A településen a mai napig megfigyelhető, hogy a 15. század-ban említett nemes családok leszármazottai élnek.
A lakosság kétharmada római katolikus vallású, egyharmada református. A fa haranglábat reformátusok emelték, a községben 1953 óta római katolikus kápolna is van. Egy őrségi vagy göcseji túrából Nemesnépet nem szabad kihagyni.
Az elmúlt években három alkalommal Dr. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és két alkalommal Milan Kučan a Szlovén Köztársaság elnöke volt a település vendége.
A község díszpolgárai: Dr Göncz Árpád, volt köztársasági elnök és Arnold Mihály altábornagy, a volt országos vámparancsnok.
A település 1991 óta jó kapcsolatot tart fenn a szlovéniai Kobilje (Kebele) községgel, évente közös rendezvényeket tartanak. A két település a kapcsolatát 2001. évben kötött partnertelepülési megállapodással erősítette meg
Látnivaló
Szoknyás harangláb
A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített fazsindelyes szoknyás (református) harangláb, mely 1937 óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű műemléke.
Abbazia Country Club Az Abbázia Country Club Magyarország legidillikusabb falucskájától, Nemesnéptől pár kilométerre, az Őrség-Göcsej-Hetés tájegység találkozási pontján, festői környezetben a szlovén határ felé vezető út mentén található. A létesítményt három oldalról erdő veszi körül. Az apartman hotel erdők, mezők közepén, távol a világ zajától várja a pihenésre vágyókat. A környék kedves falusi hangulata, a számos kirándulási lehetőség, a fürdők közelsége a család minden tagjának kikapcsolódást nyújt. A Club 45 (júniustól 65) kényelmesen berendezett apartmannal rendelkezik, melyek felszereltsége bőséges.
Testvértelepülés
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)