„Nemesnép” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Maksim-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: en:Nemesnép
57. sor: 57. sor:
[[Kategória:Zala megye települései|Nemesnep]]
[[Kategória:Zala megye települései|Nemesnep]]


[[en:Nemesnép]]
[[eo:Nemesnép]]
[[eo:Nemesnép]]
[[it:Nemesnép]]
[[it:Nemesnép]]

A lap 2010. január 7., 23:34-kori változata

Nemesnép
Nemesnép címere
Nemesnép címere
Nemesnép zászlaja
Nemesnép zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
KistérségLenti
Jogállásközség
Irányítószám8976
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség117 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 59″, k. h. 16° 27′ 15″
Nemesnép (Zala vármegye)
Nemesnép
Nemesnép
Pozíció Zala vármegye térképén
Nemesnép weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesnép témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nemesnép Zala megye északnyugati részén, a szlovén határ mentén elhelyezkedő szeres község. Önkormányzata Csesztregen működik.

Közlekedés

Nemesnép egyik fontos útja a CsesztregSzentgyörgyvölgy kisebb forgalmú mellékút. Ebből ágazik le egy út a falu északi határában, és halad tovább a szlovén Kebeleszentmárton településre. A település határában működő határátkelő minden nap 8 és 16 óra között várja a határt átlépni szándékozó európai uniós állampolgárokat. Az előbbi útra csatlakozik a település külterületén két további út is, a faluhoz közelebb lévő részen egy Bagladról, távolabb egy Lendvajakabfa felől érkező mellékút.

Autóbusszal Csesztreg felé Zalaegerszeg és Lenti érhető el közvetlen járatokkal, illetve északra Őriszentpéter.

Történet

A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. Nemesnépnek, mint tipikus őrségi településnek a kialakulása a 10-12. századra tehető mint gyepűn túli határőr telep létrejötte.

A 13. században több okleveles forrás is már nemesnépi nemeseket említ. 1407-ben konkrét okleveles forrás említi, hogy kiszolgált királyi katonákat telepítettek itt le, akik szintén nemességet kaptak. 1513-ban 16 egytelkes nemest sorol fel az adólajstrom, megjegyezve, hogy a falunak csak az egyik fele dikáltatott. A falu említése ekkor: Nemesnepfalua. Gyakran említik a települést alsó- és felső nemesnép faluként is.
A Zala Megyei Levéltárban a mai napig megvan annak a pernek az iratanyaga, amely arról szól, hogy a község nemes lakói egy gyújtogató Göde nevű nemes embert, mivel az akkori megyei hatóság vele szemben nem intézkedett, halálra ítéltek és megégettek. A helyben megszövegezett ítéletet több mint 70 nemesnépi családfő írta alá, akiket aztán a vármegyei hatóság később kollektíven ítélt el, a közösségre szabva ki a büntetést. Az égetés helye a falu külterületén ma is megtalálható.

A település lakossága a 19-20. század fordulóján ezer fő körül volt, a trianoni határ és a módos gazdákat érintő kitelepítések, az 50-es évek oda hatottak, hogy a lakosságszám mára 147 főre csökkent. A település jellegzetessége, hogy a mai napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes sétákat lehet tenni. A település külterületén, még évekkel ezelőtt, tájvédelmi körzetben fekete gólyák fészkeltek, amelyek rendkívül ritka és védett madarak. Jelentős hagyománya van az olajütésnek (tökmagból), ennek időszaka december–február. A több mint száz éves, kézi erővel működő olajprés ilyenkor megtekinthető.

A régi szerek elnevezése a mai napig fennmaradt – Németszer, Simonszer, Gödeszer. A településen a mai napig megfigyelhető, hogy a 15. század-ban említett nemes családok leszármazottai élnek.

A lakosság kétharmada római katolikus vallású, egyharmada református. A fa haranglábat reformátusok emelték, a községben 1953 óta római katolikus kápolna is van. Egy őrségi vagy göcseji túrából Nemesnépet nem szabad kihagyni.

Az elmúlt években három alkalommal Dr. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és két alkalommal Milan Kučan a Szlovén Köztársaság elnöke volt a település vendége.

A község díszpolgárai: Dr Göncz Árpád, volt köztársasági elnök és Arnold Mihály altábornagy, a volt országos vámparancsnok.

A település 1991 óta jó kapcsolatot tart fenn a szlovéniai Kobilje (Kebele) községgel, évente közös rendezvényeket tartanak. A két település a kapcsolatát 2001. évben kötött partnertelepülési megállapodással erősítette meg

Látnivaló

Szoknyás harangláb

A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített fazsindelyes szoknyás (református) harangláb, mely 1937 óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű műemléke.

Abbazia Country Club Az Abbázia Country Club Magyarország legidillikusabb falucskájától, Nemesnéptől pár kilométerre, az Őrség-Göcsej-Hetés tájegység találkozási pontján, festői környezetben a szlovén határ felé vezető út mentén található. A létesítményt három oldalról erdő veszi körül. Az apartman hotel erdők, mezők közepén, távol a világ zajától várja a pihenésre vágyókat. A környék kedves falusi hangulata, a számos kirándulási lehetőség, a fürdők közelsége a család minden tagjának kikapcsolódást nyújt. A Club 45 (júniustól 65) kényelmesen berendezett apartmannal rendelkezik, melyek felszereltsége bőséges.

Testvértelepülés

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozás

Sablon:Zala megye helységei