„Geomorfológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: da:Geomorfologi |
→Orogén mozgások: +Lásd még |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed. |
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed. |
||
== Lásd még == |
|||
* [[fagypúp]] (tufur) |
|||
[[Kategória:Geomorfológia| ]] |
[[Kategória:Geomorfológia| ]] |
A lap 2010. január 7., 10:02-kori változata
Nem található szabad kép.(?) | |
Magyarország geomorfológiai térképe |
A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.
A földkéreg domborzata
A nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alakított felszínt vizsgálja. Ezek közvetetten a napsugárzás hatására alakulnak ki: szél, víz, jég felszínformálása. Illetve a tömegmozgások (csuszamlások, suvadások, omlások, folyások) a gravitáció miatt hatnak.
Mozgások
Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:
- epirogén mozgások
- orogén mozgások
Orogén mozgások
(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemelkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.
Alapvető formák
- boltozat (geoantiklinális)
- horpadás (geoszinklinális)
A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.
Lásd még
- fagypúp (tufur)