„Strém” változatai közötti eltérés

	Strém (Strem)
	; Strém címere
	; Strém címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Kerület	Németújvári járás
Rang	mezőváros
Járás	Németújvári járás
Alapítás éve	1443
Polgármester	Bernhard Deutsch (ÖVP)
Irányítószám	7522
Körzethívószám	03324
Forgalmi rendszám	GS
	Népesség
Teljes népesség	900 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	39 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	207 m
Terület	23,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 16° 24′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 39″, k. h. 16° 24′ 51″
	Strém weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Strém témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. január 6., 23:17-kori változata

Strém (németül: Strem) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 8 km-re délkeletre a Strém-patak bal partján fekszik.

Története

Területe már az ősi időkben is lakott volt. A belterülettől nyugatra, a strémi pincékhez menő úttól mintegy 100 méterre a vasúti töltés és a szabályozott Strém-patak közötti réten egy 50-60 méter széles 2 méter magasságban megemelt ovális magaslat található. Ezt mintegy 5-10 méter széles árok övezi. Ezt a nép által „Schlossriegel”nek nevezett platót egy ősi vizivár maradványának tartják, melyet semmilyen írásos adat nem támaszt alá. Strém területe a középkorban vaslelőhely volt.

A települést 1443-ban "Strem" alakban említik először. 1447-ben "Strem", 1482-ben "Streen", 1496-ban "Sthren", 1500-ban "Strem", 1556-ban "Stren", 1610-ben "Strem" alakban említik a korabeli forrásokban. A 15. században a Héderváry család birtoka volt. ^[2] Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv "strmen" (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv "streum" alakra megy vissza . A patak régi magyar neve "Ezturmen" volt, mely néven már 1230-ban említik. 1532-ben a török, 1605-ben Bocskai, 1622-ben Bethlen hadai égették fel. 1704-ben és 1706-ban kurucok támadták. 1720-ban 63 portát számláltak itt. 1787-ben 149 házában 895 lakos élt. 1828-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát 1852-ben építették, plébániáját 1877-ben alapították.

Vályi András szerint " STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. " ^[3]

Fényes Elek szerint " Strem, horvát-német falu, Vas vgyében, 518 kath. lak. Jó bortermesztés. F. u. gr. Batthyáni család. Ut. p. Szombathely." ^[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Strém, 137 házzal és 762 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Strém patak mellett, a tervezett körmend-németujvári vasútvonal mentén fekszik. Birtokosa gróf Batthány Kristóf." ^[5]

1910-ben 739, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett.

Nevezetességei

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1852-ben épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 Területe már az ősi időkben is lakott volt. A belterülettől nyugatra, a strémi pincékhez menő úttól mintegy 100 méterre a vasúti töltés és a szabályozott Strém-patak közötti réten egy 50-60 méter széles 2 méter magasságban megemelt ovális magaslat található. Ezt mintegy 5-10 méter széles árok övezi. Ezt a nép által „Schlossriegel”nek nevezett platót egy ősi vizivár maradványának tartják, melyet semmilyen írásos adat nem támaszt alá. Strém területe a középkorban vaslelőhely volt.
-A települést [[1443]]-ban ''"Strem"'' alakban említik először. [[1447]]-ben ''"Strem"'', [[1482]]-ben ''"Streen"'', [[1496]]-ban ''"Sthren"'', [[1500]]-ban ''"Strem"'', [[1556]]-ban ''"Stren"'', [[1610]]-ben ''"Strem"'' alakban említik a korabeli forrásokban. A [[15. század]]ban a Héderváry család birtoka volt. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv „strmen” (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv „streum” alakra megy vissza . A patak régi magyar neve „Ezturmen” volt, mely néven már [[1230]]-ban említik. [[1532]]-ben a török, [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]], [[1622]]-ben [[Bethlen Gábor|Bethlen]] hadai égették fel. [[1704]]-ben és [[1706]]-ban kurucok támadták. [[1720]]-ban 63 portát számláltak itt. [[1787]]-ben 149 házában 895 lakos élt. [[1828]]-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát [[1852]]-ben építették, plébániáját [[1877]]-ben alapították.
+A települést [[1443]]-ban ''"Strem"'' alakban említik először. [[1447]]-ben ''"Strem"'', [[1482]]-ben ''"Streen"'', [[1496]]-ban ''"Sthren"'', [[1500]]-ban ''"Strem"'', [[1556]]-ban ''"Stren"'', [[1610]]-ben ''"Strem"'' alakban említik a korabeli forrásokban. A [[15. század]]ban a Héderváry család birtoka volt. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv ''"strmen"'' (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv ''"streum"'' alakra megy vissza . A patak régi magyar neve ''"Ezturmen"'' volt, mely néven már [[1230]]-ban említik. [[1532]]-ben a török, [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]], [[1622]]-ben [[Bethlen Gábor|Bethlen]] hadai égették fel. [[1704]]-ben és [[1706]]-ban kurucok támadták. [[1720]]-ban 63 portát számláltak itt. [[1787]]-ben 149 házában 895 lakos élt. [[1828]]-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát [[1852]]-ben építették, plébániáját [[1877]]-ben alapították.
 Vályi András szerint ''" STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. "'' <ref>{{Vályi}}</ref>
@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 [[1910]]-ben 739, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
 A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Németújvári járás]]ához tartozott.  A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett.
 ==Nevezetességei==