„Monorfalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: eo:Monor (Bistriţa); kozmetikai változtatások
Maksim-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: en:Monor, Bistriţa-Năsăud
61. sor: 61. sor:
{{Beszterce-Naszód megye települései}}
{{Beszterce-Naszód megye települései}}


[[en:Monor, Bistriţa-Năsăud]]
[[eo:Monor (Bistriţa)]]
[[eo:Monor (Bistriţa)]]
[[it:Monor]]
[[it:Monor]]

A lap 2010. január 4., 16:38-kori változata

Monorfalva (Monor)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
MegyeBeszterce-Naszód
KözségMonorfalva
Rangközségközpont
PolgármesterIoan Cira (PSD)
Irányítószám427175
SIRUTA-kód33961
Népesség
Népesség741 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság6
Népsűrűség0,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság453 m
Terület5298 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′, k. h. 24° 42′Koordináták: é. sz. 46° 58′, k. h. 24° 42′
SablonWikidataSegítség

Monorfalva, 1912-ig Monor (románul: Monor, németül: Mindendorf, szász nyelvjárásban Mindendref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

Szászrégentől 22 km-re északra, a Luc-patak partján fekszik.

Nevének eredete

Először 1319-ben, Monor alakban említették. Nevét azért változtatták meg, hogy megkülönböztessék a Budapest környéki Monortól.

Története

1242 után szászokkal telepítették újra. 1594-ben románok lakták.

1762-ig Kolozs vármegyéhez tartozott, akkor a Naszódi határőrezredhez csatolták. Szentiváni Mihály így írt róla 1837-ben: „Birtokuk tulajdonképp a fiskusé, de mint sajátjokot, úgy bírják, senki tőlek el nem veszi, mívelésén eléggé igyekeznek, de határuk soványocska. Oskola a faluban kettő, falusi (trivium) és katonai (Divisions- vagy Nationalschul), abban csak télben a kántor által, itt nyárban is rendes tanító által foly a tanítás, írás, olvasás, számvetésre. A falusi oskolából többnyire feljebbvitelként mennek a gyermekek a katonaiba.”[1]

1861-ben, a határőrezred polgárosítása után Naszód vidékének lett a része. Ferenc József 1861. augusztus 27-i rendelete kivonta a határőrök felállítandó vagyonközösségéből és úgy tekintette, mint volt jobbágyfalut, amelyben a korcsmáltatás és az erdőhasználat joga visszaszáll a militarizálás előtti földbirtokosokra. 1865-ben azonban egy határőrdelegáció Bécsben elérte, hogy a monori javak ideiglenesen továbbra is a volt határőröket illessék.[2] 1866-ban nem igazolták az erdélyi országgyűlésre képviselőként megválasztott Grigore Moisil mandátumát, mivel nem tudott magyarul.[3] 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.

1883. július 30-án egykori birtokosainak örököse, a Kemény család beperelte a határában található erdőbirtokok miatt. 1890. január 10-én a besztercei törvényszék erdőit a lakosoknak ítélte, viszont kártérítés megfizetésére kötelezte őket.[4]

Határában eladásra is fejtettek követ. 1895-ben Monoreana néven népbankot alapítottak a faluban. 1942-ben tőle északnyugatra kellett megépíteni a SzeretfalvaDéda vasútvonal leghosszabb alagútját.

Népessége

  • 1900-ban 1320 lakosából 1303 volt román nemzetiségű; 1280 görög katolikus és 27 ortodox vallású.
  • 2002-ben 995 lakosából 939 volt román, 50 cigány és 6 magyar nemzetiségű; 976 ortodox és 6 római katolikus vallású.

Látnivalók

Híres emberek

Gazdaság

  • Carmolact tejipari vállalat.[5]

Források

  1. Szentiváni Mihály: Gyaloglat Erdélyben. Bp., Európa, 1986, 74. o.
  2. Iuliu Moisil: Figuri grăniţereşti năsăudene. Năsăud, 1937, 50. o.
  3. Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon, 1861–1868. Bp., 1999, 444–445. o.
  4. Uo., 76. o.
  5. (en)

Külső hivatkozások