„Huszártorony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: jav. |
a Bot: következő hozzáadása: de:Dachreiter |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]] |
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]] |
||
[[en:Flèche]] |
|||
[[be-x-old:Сыгнатурка]] |
[[be-x-old:Сыгнатурка]] |
||
[[cs:Sanktusník]] |
[[cs:Sanktusník]] |
||
[[da:Tagrytter]] |
[[da:Tagrytter]] |
||
[[ |
[[de:Dachreiter]] |
||
[[eo:Firstotureto]] |
[[eo:Firstotureto]] |
||
[[fi:Kattoratsastaja]] |
[[fi:Kattoratsastaja]] |
||
A lap 2010. január 3., 22:46-kori változata
A huszártorony valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú tornyocska, ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja. Többnyire zsindellyel, palával vagy bádoggal fedik. Sarkain vagy tetősíkjaiból gyakran több kisebb tornyocska emelkedik ki.
A 13. században, a torony nélkül épített cisztercita templomokon tűnt föl. Miután a kolduló rendek divatossá tették, több katedrálison is megjelent. Leginkább a csúcsíves templomok fedelén, a hosszhajó és kereszthajó átmetszése (a négyezet) fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében gyakori, ezért egyes szerzők[1] azonosítják a négyezeti toronnyal. Gyakran óra- vagy harangtoronynak használták.
Hivatkozások
Források
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X