„Georges Eugène Haussmann” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: zh-min-nan:Georges Eugène Haussmann |
a Magyar Nagylexikon → Magyar nagylexikon |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl: |
[[Fájl:Portrait haussmann.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Georges Eugène Haussmann báró 1865 körül]] |
||
'''Georges Eugène Haussmann''' vagy közkeletű nevén '''Haussmann báró''' ([[Párizs]], [[1809]]. [[március 27]]. – [[Párizs]], [[1891]]. [[január 12]].) [[Franciaország|francia]] várospolitikus. [[III. Napóleon]] uralkodása alatt, [[1853]]–[[1870]] között Seine megye prefektusaként a francia főváros arculatát napjainkban is meghatározó nagyszabású [[városrendezés]] irányítója volt. Az évtizedekig tartó munkálatok során a középkori, zsúfolt és nyomorúságos városrészeket a földdel tették egyenlővé, s helyükön a várost szellőssé tevő [[sugárút|sugárutakat]] nyitottak, köztereket és parkokat alakítottak ki, bérházakat, középületeket építettek, és jelentős infrastrukturális beruházásokra is sor került. Nevéhez fűződik többek között a [[Cité-sziget]] építészeti kialakítása, az [[Igazságügyi Palota (Párizs)|Igazságügyi Palota]], az [[Opéra Garnier]], a [[Forum des Halles]] vásárcsarnok kialakítása. Munkájával a 19. század végének európai nagyvároseszményét alakította ki, noha kortársai és az utókor is kritikával illették és illetik működésének egyes eredményeit. |
'''Georges Eugène Haussmann''' vagy közkeletű nevén '''Haussmann báró''' ([[Párizs]], [[1809]]. [[március 27]]. – [[Párizs]], [[1891]]. [[január 12]].) [[Franciaország|francia]] várospolitikus. [[III. Napóleon]] uralkodása alatt, [[1853]]–[[1870]] között Seine megye prefektusaként a francia főváros arculatát napjainkban is meghatározó nagyszabású [[városrendezés]] irányítója volt. Az évtizedekig tartó munkálatok során a középkori, zsúfolt és nyomorúságos városrészeket a földdel tették egyenlővé, s helyükön a várost szellőssé tevő [[sugárút|sugárutakat]] nyitottak, köztereket és parkokat alakítottak ki, bérházakat, középületeket építettek, és jelentős infrastrukturális beruházásokra is sor került. Nevéhez fűződik többek között a [[Cité-sziget]] építészeti kialakítása, az [[Igazságügyi Palota (Párizs)|Igazságügyi Palota]], az [[Opéra Garnier]], a [[Forum des Halles]] vásárcsarnok kialakítása. Munkájával a 19. század végének európai nagyvároseszményét alakította ki, noha kortársai és az utókor is kritikával illették és illetik működésének egyes eredményeit. |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
*''Magyar nagylexikon,'' IX. köt., Budapest, Magyar |
*''Magyar nagylexikon,'' IX. köt., Budapest, Magyar nagylexikon, 1999, 289a–289b. |
||
== További irodalom == |
== További irodalom == |
||
*Illés Iván, ''Regionális gazdaságtan: Területfejlesztés,'' Budapest, Typotex, 2008 ISBN 978-963-279-004-6 |
*Illés Iván, ''Regionális gazdaságtan: Területfejlesztés,'' Budapest, Typotex, 2008 ISBN 978-963-279-004-6 |
||
| ⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Haussmann Georges Eugene}} |
{{DEFAULTSORT:Haussmann Georges Eugene}} |
||
[[Kategória:Francia politikusok]] |
[[Kategória:Francia politikusok]] |
||
[[Kategória:Várostervezők]] |
[[Kategória:Várostervezők]] |
||
| ⚫ | |||
[[en:Baron Haussmann]] |
[[en:Baron Haussmann]] |
||
A lap 2010. január 3., 17:59-kori változata
Georges Eugène Haussmann vagy közkeletű nevén Haussmann báró (Párizs, 1809. március 27. – Párizs, 1891. január 12.) francia várospolitikus. III. Napóleon uralkodása alatt, 1853–1870 között Seine megye prefektusaként a francia főváros arculatát napjainkban is meghatározó nagyszabású városrendezés irányítója volt. Az évtizedekig tartó munkálatok során a középkori, zsúfolt és nyomorúságos városrészeket a földdel tették egyenlővé, s helyükön a várost szellőssé tevő sugárutakat nyitottak, köztereket és parkokat alakítottak ki, bérházakat, középületeket építettek, és jelentős infrastrukturális beruházásokra is sor került. Nevéhez fűződik többek között a Cité-sziget építészeti kialakítása, az Igazságügyi Palota, az Opéra Garnier, a Forum des Halles vásárcsarnok kialakítása. Munkájával a 19. század végének európai nagyvároseszményét alakította ki, noha kortársai és az utókor is kritikával illették és illetik működésének egyes eredményeit.
Forrás
- Magyar nagylexikon, IX. köt., Budapest, Magyar nagylexikon, 1999, 289a–289b.
További irodalom
- Illés Iván, Regionális gazdaságtan: Területfejlesztés, Budapest, Typotex, 2008 ISBN 978-963-279-004-6