„Szaru” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Néprajzi Lexikon → Magyar néprajzi lexikon |
|||
14. sor: | 14. sor: | ||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
*Ortutay Gy. (főszerk.) Magyar |
*Ortutay Gy. (főszerk.) Magyar néprajzi lexikon, Budapest |
||
*Hofer T. (1962): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. Népr. Ért., 1962 |
*Hofer T. (1962): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. Népr. Ért., 1962 |
||
*Fél E., Hofer T., Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest |
*Fél E., Hofer T., Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1688.html Dunántúli pásztorművészet.] |
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1688.html Dunántúli pásztorművészet.] |
||
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-486.html Király Zsiga szócikk a Magyar |
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-486.html Király Zsiga szócikk a Magyar néprajzi lexikonban.] |
||
[[Kategória:Biológiai eredetű alapanyagok]] |
[[Kategória:Biológiai eredetű alapanyagok]] |
A lap 2010. január 3., 16:09-kori változata
A szaru az ember körmének, az állatok karmának, patájának és szarvának anyaga. Ősi ipari nyersanyag.
Állattenyésztési és ipartörténeti kapcsolatok
Az állatok szarvképződményeként ősidők óta használja föl az ember a szaru anyagát különféle használati eszközök készítésére. Elsősorban a pásztornépek iparosai dolgozták föl. Már a jégkorszak után a szarvasok vonulását követően használták, mert a szarvas minden testrészének anyagát hasznosítani tudták.
Az állattenyésztésben a különféle juhok, kecskék, szarvasmarhák szarvát dolgozták föl: kanalat, kürtöt, ivőkürtöt, fogantyút, pásztorbotot, íjmerevítő lemezeket, gombot, sótartót, és más eszközöket (pl. tűt is) készítettek belőle.
Gyakran szarvnak nevezik különféle állatok testén előforduló nyúlványokat is. Például az orrszarvúét.
A szájból előtüremkedő testrészek a fogak változatai. Gyakran trófeák, mint a szarvak is. De ezeket is földolgozták. Legismertebb közülük az elefántcsont.
Néprajzi kapcsolatok
A magyar pásztorművészetben gazdagon van képviselve a szaruföldolgozás. Legismertebbek az ivókürtök, pásztorbotok, mángorlók, gyufatartók, tükrösök és a sótartók. Legismertebb iparművészünk Király Zsiga volt.
Irodalom
- Ortutay Gy. (főszerk.) Magyar néprajzi lexikon, Budapest
- Hofer T. (1962): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. Népr. Ért., 1962
- Fél E., Hofer T., Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest
- Lükő G. (1987): A magyar lélek formái. Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1987. 340 old. (Pannónia könyvek) [1942-ben Budapesten, az Exodus által kiadott mű reprintje]
- Bérczi Sz. (szerk.) (1987): Nyelvében él… ? Rétegződések a magyar műveltségben. Az INTART Társaság 1. Szimpóziumának előadásai. Művelődéskutató Intézet-INTART, Budapest
- Szelestey L. (1987): Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet. Cumania, 1987. 419-483.